Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)
1977 / 4. szám - Gresznáryk Pál: A Magyar Népköztársaság konzuli kapcsolatai
sét (a büntető joghatóság felajánlását) a magyar bűnüldöző szerveknek. Megjegyzendő, hogy a konzul ezt a jogot csak az állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokkal kapcsolatban gyakorolhatja. A magyar bűnüldöző szervek gyakran élnek ezzel a lehetőséggel, ami az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását és az eset kapcsán rá kiszabott kártérítés behajtását éppúgy biztosítja, mintha az eljárást külföldön folytatták volna le. Megemlítendő a konzulnak az a kötelezettsége, hogy a fogadó államban szabadság- vesztés büntetését töltő magyar állampolgárt időszakonként meglátogassa. A konzul útlevélpótló okmányt ad ki azoknak, akik útleveleiket külföldön elvesztették, azt ellopták tőlük, vagy ha az okmány megrongálódott vagy megsemmisült. Az ilyen magyar állampolgárok hazatérését a konzul más módon is elősegítheti. A magyar állampolgár javára külföldön megnyílt hagyaték biztosítására a konzul megteszi a legszükségesebb intézkedéseket addig, míg az örökös érdekeinek védelmét más úton nem biztosítja stb. Az érdekvédelmi feladatok, minthogy maga az élet veti fel őket a legkülönbözőbb — gyakran tragikus, bizarr, vagy éppen mulatságos esetek formájában — rendkívül sokrétűek. Mégis fellelhető bennük egy közös elem, nevezetesen, hogy a konzul e munka során mindig rászorul a fogadó állam hatóságainak segítségére; érdekvédelmi feladatait megnyugtatóan csak a külföldi hatóságokkal való szoros együttműködéssel képes ellátni. Ezt a segítséget — értesítés a balesetről, a halálesetről, a letartóztatásról, az elítélésről, a hagyaték megnyíltáról stb. — azokkal az államokkal, amelyekkel konzuli szerződéses kapcsolatban állunk, a szerződés értelmében kölcsönösen garantáljuk egymásnak. Azokkal az államokkal, amelyekkel nincs szerződéses kapcsolatunk, eljárásunkban csupán a nemzetközi szokásjog gyakran nem egységes és a részletekben korántsem kimunkált szabályaira támaszkodhatunk. A magyar konzuli szolgálat ezeket a szokásjogi szabályokat, a nemzetközi konzuli gyakorlat adta iránymutatást a maga részéről általában tágan értelmezi és alkalmazza ugyan, jogos érdekeink érvényesítése azonban megköveteli, hogy szigorúan tartsuk magunkat a viszonosság elvéhez, akkor, ha a partner-állam részéről hasonló nagyvonalúságot nem tapasztalunk. A külföldön élő vagy tartózkodó magyar állampolgárokkal összefüggésben gyakorolt „kihelyezett” hatósági funkciók keretében a konzulok közjegyzői feladatokat látnak el, okiratokat szereznek be Magyarországról külföldön élő, illetve a külföldi hatóságoktól Magyarországon élő személyek kérésére, közreműködnek a külföldön született, házasságot kötött vagy elhalálozott magyar állampolgárok születésének, házasságának és halálának magyarországi anyakönyvezésében, külön felhatalmazás alapján közreműködnek házasságkötésnél, hatósági jogkört gyakorolnak a működési körzetükben tartózkodó magyar kereskedelmi hajók és polgári repülőgépek, valamint azok személyzete felett, tájékoztatást adnak a magyar jogrendszerről, és tájékozódnak a fogadó államok jogrendszeréről, egyéb megállapodás hiányában közreműködnek a Magyar Nép- köztársaság és a fogadó állam közötti jogsegély-forgalom lebonyolításában, javaslataikkal és közreműködésükkel tevékeny részesei a Magyar Népköztársaság és a fogadó állam közötti konzuli kapcsolatok fejlesztésének. Igen fontos hatósági feladata a konzuloknak az állampolgársági ügyek intézésében 38
