Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)
1977 / 1. szám - Békés Rezső: Belgrád előtt
hatják a nemzetek közösségét új, hasznos együttműködési javaslatokkal akár a gazdaság, a kereskedelem, akár a kultúra, a tudomány vagy éppenséggel a túrizmus terén. Helsinki eszméit iránytűként használva, a Záróokmányban foglaltakhoz szigorúan ragaszkodva, Belgrádban a fő figyelmet a jövő feladataira kell fordítani. Hitet kell tenni az enyhülés folyamatának jövőbeli továbbfejlesztése mellett. Nem kétséges, hogy a 35 részt vevő állam — s köztük a Szovjetunió és az Egyesült Államok — állásfoglalása amellett, hogy az elért politikai enyhülést katonai enyhüléssel kell kiegészíteni, döntő hatással lenne a következő évek európai fejlődésére. Szeretnénk remélni, hogy az új amerikai kormányzat a szavak és a tettek egységével kapcsolatos Ígéretei alapján kész lesz tevékeny részt vállalni ebben. Belgrádban dönteni kell a következő találkozó idejéről, helyéről, részvételi szintjéről és egyéb kérdésekről is. A résztvevő országok erre vonatkozó nézetei még nem alakultak ki véglegesen. Kezd azonban tért hódítani az a vélemény, hogy 2—3 év elteltével hasznos lehet egy újabb „belgrádi típusú”, vagyis konzultatív tanácskozás. Az európai biztonság valamiféle intézményesítésére vonatkozó, különböző forrásokból származó és eltérő indítékú elképzelésekkel jelenleg — úgy tűnik — a többség nem ért egyet. A jugoszláv házigazdák a június elsejére elkészülő belgrádi új konferencia-palota építészeti remekének felépítésével igyekeznek ideális feltételeket biztosítani a konferencia számára. Az azonban már a 35 részt vevő országot képviselő delegátusokon múlik, hogy az épület első lakója Helsinki szelleme legyen.
