Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1976 (3. évfolyam)
1976 / 1. szám - Rajcsányi Péter: A nemzetközi erőviszonyok értékelésének főbb elvi problémái
RAJCSÁNYI PÉTER A nemzetközi erőviszonyok értékelésének főbb elvi problémái A mai világban a nemzetközi színtéren vagy az egyes országokban végbemenő különféle folyamatokat tekintve szembetűnő azok kölcsönös összefüggése, bonyolultsága és a változások felgyorsult jellege. Egyre pontosabb vizsgálatot követel a társadalmi erők alapvető polarizálódási folyamatában az antagonisztikus osztályok mozgástendenciáinak feltárása éppúgy, mint az e mozgásokat befolyásoló belső (országon belüli) éskülső (országon kívüli) tényezők kölcsönhatásának alakulása. „Mi, marxisták — tanította Lenin —, mindig arra voltunk büszkék, hogy a tömegerők és az osztályviszonyok figyelembevételével határoztuk meg a harc ilyen vagy olyan formájának célszerűségét.”1 A nemzetközi folyamatok alakulását, mozgató tényezőit, illetve a folyamatok és az erők kölcsönhatását csak marxista—leninista osztályszemléleten alapulvalehet maradéktalanul, a maga valóságában megérteni és előrejelezni. Ezért döntő a marxizmus—leniniz- mus alkalmazása a nemzetközi viszonyok vizsgálatában, a nemzetközi életre jellemző specifikumok feltárásában. A nemzetközi erőviszonyok kategóriarendszere A kategóriák alapfogalmak, amelyek a vizsgált terület megismerésének történeti folyamatában alakulnak ki; új kategóriák jelenhetnek meg, a régiek tartalmukban gazdagodhatnak, miközben a valóság lényegi vonásait a maguk változó ellentmondásosságában igyekeznek tükrözni. így a nemzetközi erőviszonyok kategóriarendszerére is érvényes, amit Lenin is hangoztatott, hogy a kategóriákat levezetni kell, nem pedig bevezetni, nem önkényesen vagy mechanikusan megkonstruálni. A levezetés követelményéből adódik, hogy a nemzetközi erőviszonyok kategóriarendszerének a nemzetközi élet objektív struktúráját kell tükröznie, mint e tárgy legáltalánosabb logikai kifejezésének. A kategóriák összefüggése tehát nem esetleges, hanem kétszeresen meghatározott. Egyrészt szabályozza maga a nemzetközi élet objektív fejlődési folyamata, másrészt az erről a folyamatról alkotott ismereteink pillanatnyi állapota. Vagyis a nemzetközi élet az ismeretek adott szintjének megfelelően tükröződik a kategóriákban. A nemzetközi erőviszonyok vizsgálatának kiindulási pontja, alapkategóriája az objektív társadalmi viszonyok által meghatározott osztály érdekek megvalósításáért folyó nemzetközi osztályharc, ami egyúttal a nemzetközi erőviszonyok történelmi alakulásának 58
