Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1976 (3. évfolyam)
1976 / 3. szám - KÖNYVEKRŐL - Philip Connelly - Robert Perlman: A szűkösség politikája. Nyersanyag-konfliktusok a nemzetközi kapcsolatokban
KÖNYVEKRŐL PHILIP CONNELLY - ROBERT PERLMAN: A szűkösség politikája. Nyers anyag-konfliktusok a nemtytkösj kapcsolatokban. (The Politics of Scarcity. Resource Conflicts in International Relations.) Oxford University Press, London—Neiv York — Toronto 1975. 162 1. A tőkés nemzetközi nyersanyagpiacokon az utóbbi években bekövetkezett drámai változások a közgazdasági és politológiai kutatók egész seregének figyelmét irányították rá a nyersanyagok és energiahordozók világgazdasági és világpolitikai jelentőségének vizsgálatára. Az eseményekre való gyors reagálás többnyire nem járt együtt az alapos elemzéssel. Ismét bebizonyosodott, hogy a meglepetésszerű, nagyarányú változások ideje nem a legalkalmasabb távlati következtetések levonására vagy prognózisok készítésére, mivel a kutatók nagy részének gondolkodását erősen befolyásolják a tiszavirág életű események; sokszor nehezen tudják elkülöníteni a látványos változásokban szükségszerűen jelenlevő átmeneti elemeket a tartósnak ígérkező folyamatoktól. Gyakran átmeneti jelentőségű — főképp konjunkturális ciklussal összefüggő — folyamatokat tartós trendnek vélnek. A borúlátó jóslatok, jövendölések nagyrészt innen adódnak. E könyv szerzőit a kutatóknak egy másik, megbízhatóbb ítélőképességgel rendelkező csoportjába lehet sorolni. Nagy előnyük, hogy a világviszonylatban jelentős nyersanyag- és energiakérdésekkel nem csupán a „válság” hatására kezdtek el foglalkozni, hanem már korábban; tisztában vannak vele, hogyan működött a nemzetközi nyersanyagellátási rendszer normális körülmények között, és azzal is, hogy az ilyen vagy olyan természetű válság általában nem tartós velejárója a gazdasági-társadalmi fejlődésnek, mivel maga hozza működésbe túl- haladásának hajtóerőit. A szerzők kiindulópontja, hogy a gazdasági növekedés előrehaladásával a nettó nyersanyagimportáló fejlett tőkés országok egyre inkább függővé válnak a nyersanyagexportáló fejlődő országoktól. Általában véve egyre erősebb az interdependen- cia a fejlett nyersanyagimportáló országok és a nyersanyagexportáló fejlődő országok között, miközben az előbbiek fokozódó függősége az utóbbiak tárgyalási erejének növekedésével jár. A világ azonban nem csupán ebből a két táborból áll. Létezik még a viszonylag fejlett országoknak tarka csoportja (Szovjetunió, Kína, Ausztrália, Kanada), amelyek nyersanyag-önellátott- sága, sőt számos nyersanyagból nettó exportőri pozíciója egyrészt védettséget jele a nyersanyagfüggőségből adódó nö124
