Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1976 (3. évfolyam)
1976 / 3. szám - SZEMLE - Király János: A Latin-amerikai Gazdasági Rendszer (SELA)
KIRÁLY JÁNOS A Latin-amerikai Gazdasági Rendszer (SELA) A latin-amerikai országok gazdasági minisztereinek 1975. október 15—17. között Panamában tartott ülésén aláírták a Latin-amerikai Gazdasági Rendszer(SELA—Sistema Economic Latinoamericano) alapító dokumentumát.1 A SELA megalakítása a latinamerikai országok közötti együttműködés új szakaszát jelenti. Regionális és nemzetközi jelentőségét különösen aláhúzza, hogy a Latin-amerikai Gazdasági Rendszer egész Latin-Amerikát átfogó szervezet, melyben az Egyesült Államok nem vesz részt. A SELA-nak a semmiféle integrációban részt nem vevő Bahama-szigeteken és a Hollandiától 1975. november 25-én függetlenségét elnyert Suriname-on (volt Holland- Guinea) kívül minden független latin-amerikai ország tagja. (A szervezetben tehát 25 ország tömörül: Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Costa Rica, Dominikai Köztársaság, Ecuador, El Salvador, Guatemala, Guinea, Haiti, Honduras, Jamaica, Kolumbia, Kuba, Mexikó, Nicaragua, Panama, Paraguay, Peru, Trinidad-Tobago, Uruguay, Venezuela, és 1975. november 26-án csatlakozott Granada és Barbados.) Az Egyesült Államok és Latin-Amerika kapcsolatait eddig az USA nyomasztó katonai, gazdasági fölénye, világuralmi törekvései jellemezték, valamint a hidegháborúra és az USA ideológiai ellenfeleivel szembeni diszkriminációra épített un. Amerika-közi rendszer. A tradicionális függőségi viszonynak, az egyenlőtlen nemzetközi munkamegosztásnak és a gazdasági kapcsolatok túlhaladott rendszerének fenntartására irányuló északamerikai törekvésekkel szemben a latin-amerikai országok ,,a második függetlenség” kivívását tűzték ki célul. A szocialista országoknak a nemzetközi enyhülés érdekében vívott sokoldalú, kitartó küzdelme, a szocialista világrendszer gazdasági erejének növekedése, a szocializmust építő Kuba sikerei kedvezően hatottak a latin-amerikai országokban kibontakozó progresszív, nacionalista, antiimperialista tendenciák fejlődésére. E folyamatot tovább ösztönözték a kapitalista világot sújtó válságjelenségek és az Egyesült Államok 1974— 1975-ös gazdasági depressziójának latin-amerikai következményei (az Egyesült Államok új kereskedelmi törvényének diszkriminatív rendelkezései a fejlődő országok által léte104
