Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1976 (3. évfolyam)
1976 / 3. szám - SZEMLE - Nyerges János: A IV. UNCTAD néhány politikai tanulsága
A másik kérdés, melyben a szocialista országok nehéz politikai harcot vívtak, az UNCTAD univerzalitásának fentebb érintett kérdése. Az UNCTAD univerzalitását leszögező, sokat idézett 1995/XIX. sz. határozat világosan kimondta, hogy az UNC- TAD-nak a kereskedelem minden ágával foglalkoznia kell. Ennek ellenére erősödtek azok a vélemények, hogy a kelet—nyugati kereskedelem nem tartozik az UNCTAD hatáskörébe. A szocialista országok helyzetét különösen megnehezítette, hogy a hetvenhetek, a fejlett tőkés országok és Kína képviselői egyetértettek ebben a kérdésben. Az UNCTAD reformjára vonatkozólag a fejlődők kizárólagosságra törekvő igényeivel ellentétben a szocialista országok a záróülésen félreérthetetlenül leszögezték, hogy csak olyan reformokat tudnak elfogadni, melyek megfelelnek az UNCTAD univerzalitásáról szóló ENSZ-határozatoknak, és csak egy ilyen alapon működő, progresszív célokat maga elé tűző UNCTAD lehet a magja egy új nemzetközi kereskedelmi szervezetnek. Bármilyen új nemzetközi kereskedelmi szervezetnek, de tegyük hozzá, bármilyen más meglevő szervezetnek is csak akkor van értéke a szocialista országok számára, ha valóban segít a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű országok közötti kapcsolatok normalizálásában. Minden szerződéses vagy szervezeti megállapodásnak biztosítania kell az egyenlőséget és a hátrányos megkülönböztetések eltörlését. Alapvetően téves az az érvelés, amely szerint a szocialista országok specifikus helyzetben vannak, vagy specifikus igényekkel lépnek fel, melyek a velük való kapcsolatok külön rendezését kívánják. Egyetlen szocialista országnak sincsenek különleges igényei. Jogos igényük azonban jogaik tiszteletben tartása. Ezt az igényt hangoztatta a szocialista országok csoportja a GATT-ban folyó körtárgyalások kapcsán is. Leszögezték, hogy a körtárgyalásokon részt vevő szocialista országok esetleges engedményeiket és a kör- tárgyalások megítélését is attól teszik függővé, hogy tiszteletben tartják-e jogaikat vagy sem. Hozzá kell tennünk, hogy ugyanez a kritérium érvényes végeredményben az UNC- TAD-ra és minden más, esetleg létrehozandó nemzetközi kereskedelmi szervezetre is. Magyarország számára a diszkriminációmentes kereskedelem, az egyenlőség és a jogok tiszteletben tartása nemcsak politikai elvek kérdése. Kicsi, közepesen fejlett, kontinentális ország vagyunk, amelynek függősége a külkereskedelemtől ismert. Kereskedelmi forgalmunk lényeges része olyan országokkal bonyolódik le, amelyek intézményesítették a velünk szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetéseket, az önkényes intézkedések politikáját. Csupán a Közös Piac legutóbbi vágómarhaimport-tilalma olyan eszközöktől fosztotta meg országunkat, melyeket többek között a fejlődő világgal kiépülő kapcsolatainkban is felhasználhattunk volna. Tőkés exportunk százmilliói, nemzeti jövedelmünk alakulása, fejlődésünk biztonsága, tehát fontos anyagi érdekeink is megerősítenek bennünket következetes politikai állásfoglalásunkban. 103
