Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1976 (3. évfolyam)
1976 / 3. szám - Balázs József: A nemzetközi enyhülés néhány ideológiai kérdése Helsinki után
BALÁZS JÓZSEF A nemzetközi enyhülés néhány ideológiai kérdése Helsinki után Az első európai biztonsági és együttműködési konferenciát több mint tízéves politikai, diplomáciai előkészítő munka után, 1975 nyarán tartották meg. A konferencián részt vevő országok államközi kapcsolatait szabályozó charta elfogadása Európa legújabbkori történelmének fontos részévé vált, függetlenül a különböző érdekek által meghatározott szubjektív értelmezésektől, amelyek igyekeznek kisebbíteni a konferencia európai és nemzetközi jelentőségét. Helsinki hatását és jelentőségét az is mutatja, hogy mind az enyhülés hívei, mind az enyhülés ellenfelei — ellenkező nézőpontból — többek között Helsinkire hivatkoznak egyes nemzetközi események magyarázata kapcsán, valamint külpolitikai törekvéseik és tetteik indoklásaként. Az enyhülési folyamat belső tartalmát olyan nemzetközi események és külpolitikai cselekvések alkotják, amelyekben az általános emberi érdekek, valamint a két világrend- szer különös érdekei tükröződnek. Ezért célszerű megvizsgálni, milyen összefüggések állnak fenn e fő érdekek és az enyhülési folyamat között. A nemzetközi enyhülés és az érdekek harca „Az emberiségre jellemző a kezdeményezésekben és tettekben megnyilvánuló folyamatosságra való törekvés. Ez vonatkozik arra a nagy ügyre is, amelyhez most a Helsinkiben képviselt 35 állam hozzákezd. Ez tükröződött abban, hogy kijelöltük a további lépéseket az első európai biztonsági és együttműködési értekezlet utáni időszakra, a konferencia feladatainak megoldására és továbbfejlesztésére”1 — mondotta Helsinkiben L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára. Az emberiségre általában csakugyan jellemző a „tettekben megnyilvánuló folyamatosságra való törekvés”, főleg ha az emberiség létkérdéseinek megoldásáról van szó. Korunkban feltétlenül ilyen kérdés a termonukleáris háború elkerülése, a tartós béke biztosítása, az emberiség biológiai létfeltételeit veszé65
