Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1976 (3. évfolyam)
1976 / 3. szám - Kende István: Az el nem kötelezettek mozgalmának kialakulása és helye napjainkban
egyesek kö2ülük antikommunizmust hirdetnek. Ezért állásfoglalásaik objektíve a szocialista erőknek kedveznek a nemzetközi osztályharc frontján, és az egyes el nem kötelezett országok polgári vezetőinek akaratától függetlenül is nehezítik az imperialista stratégia keresztülvitelét. Ez fokozottan érvényes átmeneti korunk jelenlegi szakaszában, az enyhülés periódusában. Ez az egyik magyarázata annak is, hogy megváltozott az egyes szocialista országok részvételének lehetősége, illetve szerepük az el nem kötelezettek mozgalmában. A szocialista társadalmi rendszerű országok közül, mint ismeretes, Jugoszlávia is tagja, sőt egyik kezdeményezője volt, s ma is egyik legaktívabb szervezője az el nem kötelezettek mozgalmának. Ezt a szerepét hagyományosan külpolitikája egyik alapelemének tekinti. Az el nem kötelezettek csoportjában Jugoszlávia lényegesebbnek tekinti el nem kötelezettségét, mint a szocialista országokhoz való tartozásának hangsúlyozását. Kuba részvétele ugyancsak kezdettől való. Röviddel az első — belgrádi — csúcsértekezlet előtt kötelezte el magát a szocializmus mellett, de a mozgalom szervezésébe már korábban bekapcsolódott. Mint Jugoszlávia, Kuba sem tagja a szocialista katonai tömbnek. Az el nem kötelezettek csoportjában való részvétele azonban főként az utóbbi időben, a világnézeti kérdésekben való határozott elkötelezettség aktív hangsúlyozásá • sával párosul, következetes elvi magatartást tükröz. Újonnan jött résztvevő az el nem kötelezettek mozgalmában a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság is. A limai külügyminiszteri értekezleten jelentek meg először és játszottak viszonylag aktív szerepet. (A Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány egyébként megalakulásától fogva részt vett az el nem kötelezettek tanácskozásain.) Ezzel a szocialista rendszerű államok száma megnőtt, és az el nem kötelezettek mozgalmában való részvételük szervezett gyakorlattá vált. így az a kérdés, hogy szocialista ország részese legyen-e a mozgalomnak, ma már nem elvi probléma: részvételük egyáltalán nem kivétel. Jogos kérdéseket legfeljebb a Varsói Szerződés tagállamának, Romániának a legutóbbi időkben hangsúlyozott részvételi igénye vethet fel. Románia, első alkalommal a limai külügyminiszteri értekezleten volt jelen mint saját kérésére meghívott vendég, több más országgal (Ausztrália, Ausztria, Fülöp-szigetek, Portugália, Svédország) együtt. (Ez egyébként független attól a másik törekvéstől, hogy Románia, elsődlegesen gazdasági kritériumok alapján, fejlődő országnak tekinti-e magát vagy sem.) Az el nem kötelezettek mozgalma egyébként az egyes országok társadalmi rendszere, berendezkedése kérdésében nem foglal állást. Ellenkezőleg, hangsúlyozza azt az alapelvet, hogy minden ország szabadon maga dönthessen, külső intervenció és kényszer nélkül abban, hogy kapitalista vagy szocialista rendben kíván élni. Éppen ezért nehezen tartható álláspont, hogy az egyik társadalmi rend hívei rekesszék kívül magukat azon a mozgalmon, amelynek különben számos tagja kerülhet rövidesen válaszút elé: milyen irányban fejlessze tovább társadalmi-gazdasági rendjét? Jelenleg az el nem kötelezettek közé kapitalista, feudális, valamint szocialista vagy szocialista orientációjú antikapitalista államok egyaránt tartoznak. Értekezleteik nem ítélik el a kapitalista rendszert, egy-egy ország belső, magántulajdonon alapuló társadalmi rendjét. Éppen ezért nem felelhet meg
