Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1976 (3. évfolyam)
1976 / 2. szám - Somogyi Ferenc: Gazdasági egységtörekvések Nyugat-Afrikában
közös objektumok helyének kijelölését és felépítését. Egyelőre nehezen képzelhető el az olyan mértékű integráció, amelyben az egymással szemben álló országok a másik területén működő ipari vagy kutató bázisra alapoznák nemzetgazdaságuk fejlődésének akár csak egy-egy tényezőjét is. Az államok közötti politikai egyetértés és a gazdaság- fejlesztési koncepciók összhangja esetén is problémát jelent, hogy — nem szocialista országokról lévén szó — az állam gazdasági szerepe korlátozott: a magántőkés vállalkozókat az esetek többségében legfeljebb befolyásolni tudja és nem utasítani. — Nyugat-Afrika országainak többségében a belpolitikai helyzet nem stabil. Alig több mint három év alatt hatalomátvételre került sor Ghánában, Dahomeyban, Nigerben és Nigériában, a sikertelen puccskísérletekről nem is beszélve. A labilis belpolitikai helyzet bizonytalanná teszi az országok közötti együttműködést is, mert egy-egy rendszerváltozás felboríthatja a kialakult kapcsolatok rendszerét. A térségben uralkodó bélés külpolitikai viszonyok tehát nem biztosítják azt a stabil környezetet, amelyben a kormányok a biztos siker reményében bocsátkozhatnának hosszú távú közös vállalkozásokba. Számos nehéz, de nem leküzdhetetlen akadály áll tehát az ECOWAS hatékony működésének útjában. Az együttműködés hívei azonban nem riadnak vissza a problémáktól: ,,A nehézségeknek nem elrettenteni, hanem ellenkezőleg, ösztönözni kell bennünket arra, hogy célunk, a holnap Afrikája felé haladjunk, amely a jelenleginél erősebb lesz és nagyobb tekintélynek örvend majd” — jelentette ki Eyadema togói elnök Lömében az 1973. decemberi tizenöthatalmi tárgyalásokon.17 A nyugat-afrikai országok gazdasági integrációjának jellemző vonásai Napjainkban a gazdasági integráció — különböző körülmények között, esetenként eltérő színvonalon és formában — általános jelenség a világgazdaságban. A különféle együttműködési szervezetek számos hasonlóságot mutatnak. Tekintettel azonban arra, hogy egy-egy konkrét gazdasági együttműködési forma jellegét — több más tényezővel együtt — alapvetően meghatározza az érintett országok társadalmi-gazdasági berendezkedése, fejlettségi színvonala és a világgazdaságban elfoglalt helye, minden csoportosulás egyedi, sajátos vonásokkal is rendelkezik. Az ECOWAS kialakulásának, a közösség létrehozása hátterének és az alapító szerződésben meghatározott célkitűzéseknek, valamint az ezek realizálását hátráltató körülményeknek az ismeretében az alábbiakban összegezhető a nyugat-afrikai államok gazdasági közösségének néhány fontos sajátossága. A fejlődő országok — így Nyugat-Afrika — esetében két körülmény indokolja a gazdasági integráció tendenciáinak érvényesülését. Egyrészt a tudományos-technikai forradalom eredményeként magasan fejlett termelőeszközök világméretű alkalmazása oda vezetett, hogy a fejlett ipari országokénál jóval alacsonyabb szinten álló fejlődő országok is csak a modern technika vívmányainak alkalmazásával vehetik fel a siker reményében a harcot gazdasági elmaradottságuk felszámolásáért. A modern technika 79
