Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1976 (3. évfolyam)
1976 / 2. szám - Somogyi Ferenc: Gazdasági egységtörekvések Nyugat-Afrikában
Az ECOWAS intézményei és a közösség működését szabályozó rendelkezések A Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének legfőbb irányító szerve az állam-, illetve kormányfők évenként egyszer ülésező testületé. A testület határozatai a közösség minden szervére kötelezőek. Az ECOWAS tevékenységének felügyelete az országonként két képviselőből álló Miniszterek Tanácsának feladata. Ez a szerv évente kétszer ülésezik. Az állam-, illetve kormányfők testületé nevezi ki az ECOWAS végrehajtó titkárságának tagjait, élükön a négyéves periódusra jelölt végrehajtó titkárral. A közösség napi munkájáért a titkárság, illetve a titkár felelős. (Hírek szerint az integráció központja a togói Loméban működik majd nigériai titkár vezetésével.) A szerződés — nem zárva ki a további bizottságok létrehozásának lehetőségét — egyelőre négy speciális bizottság megalakításáról rendelkezik, amelyek a hatáskörükbe tartozó területek legfontosabb kérdéseiről készítenek majd jelentéseket és ajánlásokat a közösség felsőbb szervei számára. A tisztségviselők kinevezésénél a szervezet hatékony működésének követelményeit és a posztoknak a tagállamok közötti — lehetőség szerint — egyenlő elosztásának elvét tartják szem előtt. A közösség alapszerződésnek megfelelő tevékenységét a közösség bíróságának kell biztosítania. E testület feladata a tagországok között adódó esetleges viták eldöntése is. A lagosi szerződés a következők szerint határozta meg a közösség működésének alapelveit. Az ECOWAS-nak minden nyugat-afrikai állam tagja lehet az állam-, illetve kormányfők testületé által meghatározott feltételek mellett. A szerződésben azonban nem szerepel ,jNyugat-Afrika” pontos földrajzi meghatározása. Ennek magyarázata a tagállamoknak a szervezet tagságára, illetve annak bővítésére vonatkozó, említett eltérő elképzeléseiben rejlik. Véleményem szerint a közösség tevékenységének hatékony beindítása érdekében szükség van a fogalom mielőbbi pontosítására, mégpedig úgy, hogy az legfeljebb Kamerun számára hagyna lehetőséget a csatlakozásra. Több, a térséghez szervesen nem kapcsolódó állam bevonása nehézkessé és irányíthatatlanná tenné a közösséget, és így természetesen hátráltatná a tervek és célkitűzések megvalósítását. (Például az elsősorban Szenegál által favorizált Zaire külkereskedelmi forgalmának mindössze 0,29%-a jut az ECOWAS 15 országára.) Az ECOWAS tagállamai továbbra is tagjai lehetnek más regionális szervezetnek, amennyiben ottani tagságuk nem csorbítja a lagosi szerződés rendelkezéseit. A tagállamok korábbi kötelezettségvállalásait az egyezmény nem érinti; ha azonban ezek a kötelezettségek összeegyeztethetetlenek az ECOWAS célkitűzéseivel, az érintett tagállamnak intézkedéseket kell tennie az összeférhetetlenség felszámolására. (A más csoportosulásokkal való viszonyt szabályozó cikk elsősorban a frankofon országok követelésére került be ilyen formában a szerződésbe. A szövetségben mindazonáltal nem szerepel az összeférhetetlenség eseteinek pontos meghatározása, ami a jövőben a „CEAO-csoport” tevékenysége kapcsán problémák forrása lehet.) A közösségből kilépni szándékozó tagország elhatározásáról egy évvel előre köteles az ECOWAS végrehajtó titkárát értesíteni. A felmondási idő alatt az érintett tagállam továbbra is köteles eleget tenni a szerződésből fakadó kötelezettségeinek és tiszte74
