Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1976 (3. évfolyam)
1976 / 2. szám - Karczag Gábor: Az SZKP XXV. kongresszusa a nemzetközi helyzetről
A Varsói Szerződéssel kapcsolatban a kongresszus megerősítette, hogy ez a szervezet a szocialista közösség országai együttműködésének egyik legfontosabb fóruma, amelyet mindaddig erősíteni kell, amíg az agresszív imperialista katonai tömb, a NATO fennáll és a militarista körök folytatják a fegyverkezési hajszát. Ennek parancsoló szükségessége az enyhülés körülményei között nem csökkent. Egyes elképzelések szerint az enyhülést a Varsói Szerződés katonai szervezetének azonnali, egyoldalú felszámolása, a szervezethez fűződő kötelezettségek lazításának politikája segítené elő; néhány nyugati politikus pedig ilyen követeléseket hangoztat, miközben minden eszközzel erősítené a NATO-t és sürgeti a tőkés országok politikai integrációját. Ilyen körülmények között a Varsói Szerződés szervezetének gyengítése vagy felszámolása a szocializmus létérdekeit veszélyeztetné. A katonai szervezetek felszámolása önmagában semmiképp sem oldhatná meg a legfontosabb nemzetközi problémákat. Az összefüggés fordított: a vitás nemzetközi kérdések békés, politikai megoldása, a békés egymás mellett élés és az egyenlő biztonság elveinek szigorú betartása, a leszerelés egyre égetőbb kérdéseinek megoldása idővel megteremtheti a feltételeket a katonai tömbök egyidejű felszámolásához. Irreális minden külön vonal, amely ezt az összefüggést figyelmen kívül hagyja. A Varsói Szerződés politikai-katonai szervezet, amelynek szerepe és funkciói a nemzetközi helyzet változásaival módosulhatnak. Legfőbb szervének, a Politikai Tanácskozó Testületnek az elmúlt években rendkívül megnövekedett a politikai kezdeményező szerepe, s ez döntő tényező volt a nemzetközi enyhülés folyamatának kialakulásában. A PTT-nek ez a szerepe a jövőben nyilván fokozódni fog. A KGST kereteiben folyó együttműködésben is sok az új elem. Kiemelkedő esemény volt a szocialista Kubának a KGST-hez való csatlakozása. Figyelemre méltó, hogy számos fejlődő és tőkés ország érdeklődik a KGST-vel való szerződéses kapcsolatok iránt: több ilyen szerződés már létre is jött. A KGST kezdeményezőleg lép fel az Európai Gazdasági Közösséggel való kontaktusok megteremtésében. A KGST fejlődésében a legfontosabb új elem a szocialista gazdasági integráció komplex programjának kidolgozása és biztatóan megindult realizálása. Eredményeképpen „máris lényegesen elmélyült gazdaságaink egymásra gyakorolt hatása, fokozódott országaink gazdaságainak kölcsönösen kiegészítő jellege, mindegyikünk nem csekély hasznára”,6 állapította meg a kongresszus. Az elért eredmények hozzájárultak annak tudatosításához, hogy a szocialista integráció nem egyszerűen gazdasági együttműködési módszer vagy a nehéz helyzetek megoldásának lehetősége, hanem objektív folyamat, amelynek elősegítésével és kiteljesedésével megvalósíthatók a nagy horderejű gazdasági-társadalmi feladatok, a konjunkturális ingadozásoktól mentes fejlődés, a szocialista anyagi jólét. Az integráció fejlesztésében napirendre került a hosszú távú programok közös kidolgozása és végrehajtása. Elvi jelentőségű mozzanat a gazdaságirányítási és tervezési rendszerek határozott közeledése, valamint a gazdasági fejlődés közös törvényszerűségeinek tudatos érvényesítésére irányuló nemzeti és közösségi szintű törekvés. A szocialista közösség jövője szempontjából létfontosságú annak megértése, hogy e bonyolult és új5
