Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1976 (3. évfolyam)
1976 / 1. szám - TESTVÉRLAPJAINKBÓL
sát. Ezzel a módszerrel a rendszer élettevékenységét kutatjuk. A marxista kutatási módszer nem korlátozódik a strukturális-funkcionális kapcsolatok vizsgálatára. Legfontosabb elve, a tör- ténelmiség segítségével derítjük ki a rendszer fejlődésének mechanizmusát. A bonyolultabb társadalmi jelenségek vizsgálatához nélkülözhetetlen az osztályszempontú elemzés. A történelmiség és az osztályszempontú elemzés különbözteti meg leginkább a marxista kutatót a burzsoá kutatótól. Vita folyik a „nemzetközi kapcsolatok” fogalmának a meghatározásáról. Egyesek szerint államközi kapcsolatokat jelent, mások szerint „külső környezetet”, mindenféle olyan létező és elképzelhető kapcsolatot, amelynek politikai jellege van. Az országok politikai vonalvezetésének összessége nem csupán politikák összegét eredményezi, hanem egyrendű, egyfajta, egymással összemérhető jelenségek összetett, komplex rendszerét. Ezeknek a kapcsolatoknak kivétel nélkül politikai jellegük van, mivel állam, politikai osztály-szervezet hozza őket létre. Az államközi kapcsolatokban nem létezhet „nem politikai” kapcsolat, mivel meghatározott politikai osztályszervezetekről van szó. Mindamellett az államközi kapcsolatok rendszere nem azonos a nemzetközi kapcsolatokkal. A nemzetközi kapcsolatok olyan bonyolult kapcsolatok és folyamatok ösz- szessége, amelyek nemcsak hogy függetlenek az államközi kapcsolatoktól, de gyakran ellent is mondanak nekik. A nemzetközi kapcsolatok makrorendszer. Az államközi kapcsolatok a felépítményhez tartoznak, így természetesen hatnak a társadalmi alapra. A nemzetközi kapcsolatok alakulásában a fő szerepet azonban a korszakonként, társadalmi-gazdasági formációk szerint változó társadalmi-gazdasági kapcsolatok játsszák. Ezek harca teremti meg minden korszak sajátos ellentmondásait, amelyek a világpolitikai folyamatok legfőbb mozgatórugói. Az államközi kapcsolatok vizsgálatában figyelembe kell vennünk az alap és a felépítmény sajátosságait. Az előbbiben lezajló folyamatok az utóbbiban módosult formában jelentkeznek. Az állam politikáját ugyanis — amely az uralkodó osztály érdekeit fejezi ki — emberek végzik. Hogy ez a politika mennyiben tükrözi a valóságban az uralkodó osztály érdekeit, az osztályok tudatának szintjétől, tudományos-módszertani felvér- tezettségétől is függ. Az is politikai realitás, hogy a különböző fejlettségi szintű országok is eltérően értelmezik az objektív világpolitikai folyamatokat. Mivel az államközi kapcsolatok a világban végbemenő társadalmi-gazdasági folyamatoktól bizonyos mértékig függetlenek, a kutatások egyik fontos feladata a nemzetközi kapcsolatok makró- rendszerével való összefüggésük vizsgálata. cs. s. MIROVAJA EKONOMIKA I MEZSDUNARODNIJE OTNOSENYIJA 1975. 12. sz. M. KUNYSCSIKOV: AZ indiai monopoltőke 1975 nyarán a feszült belpolitikai helyzet következtében az indiai kormány rendkívüli állapotot vezetett be. Leleplezték az indiai jobboldal, a reakciós erők széles körű összeesküvését, amelynek az volt a célja, hogy eltávolítsák tisztségéből Indira Gandhit és megsemmisítsék a nép demokratikus vívmányait. A reakció fellépését támogatta az indiai nemzeti monopoltőke is. Az indiai gazdaság igen tarka képet mutat. Megtalálható benne a monopoltőke és a kisárutermelés, a kapitalista, a feudális és félfeudális termelési viszonyok. Jelentős szerepet játszik az ország gazdaságában a külföldi tőke. A külföldi magánberuházások összege az 1950-es 2,6 milliárd rúpiáról 1971-re 15,4 milliárdra nőtt. A külföldi tőke a hazai monopoltőke partnereként szerepel, egyre több vegyes vállalatot hoznak létre. Az ország gazdaságában jelentős szerepet játszik az állami szektor. 1964-től 1974-ig az állami szektor vállalatainak száma 66-ról 122-re nőtt. A kapitalizmus előtti termelési viszonyok elterjedtsége miatt az indiai monopoltőke tevékenységi köre viszonylag szűk. Rendkívül szorosak a kapcsolatok a monopoltőke, valamint a kereskedelmi és uzsoratőke és a nagybirtokosok között. Az indiai nemzeti monopóliumok a 30-as, 40-es években jöttek létre. A monopolburzsoázia nagy része Nyugat- India kereskedelmi-uzsorás kasztjaiból, vallási közösségeiből származik. A függetlenség elnyerésének küszöbén 70 nagyobb cso139
