Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1976 (3. évfolyam)
1976 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Jacques De Bonis - Aczél György: Egy elmaradt vita helyett
magam — fejti ki —, először is abban a helyzetben kell lennem, hogy megválaszthassam a munkámat, és ne kelljen félelemben élnem, mert munkahelyemről bármikor elküldhetnek. Biztosnak kell lennem abban, hogy betegség esetén ellátnak, születésemtől a halálomig. Hogy a gyermekeim jó oktatásra és nevelésre számíthatnak. Hogy emberi méltóságomat tiszteletben tartják .. .Nem elvont lehetőség, nem meghirdetett elv vagy kegyes óhaj kell: anyagi-társadalmi feltételekre van szükség, hogy az ember szabadon élhessen a jogaival.” Aczél a vívmányok bemutatása mellett teret szentel a szocializmust építő ország gondjainak, problémáinak is. Nem titkolja, hogy egyes hiányosságok vagy hibák oka az is lehet, hogy a felső irányító szervek nem helyesen ítélik meg az adott helyzetet, és rossz döntést hoznak. Példáihoz ugyanakkor hozzáteszi: csak a naivak gondolhatják, hogy a szocializmus olyan, mint a Paradicsom, ahol nincsenek ellentmondások. Egy társadalmat valójában nem az jellemez, hogy van-e vagy nincs benne ellentmondás, hanem az, milyenek ezek az ellentmondások és menynyire képes a társadalom arra, hogy feltárja és megoldja azokat. Problémánk éppen az — fűzi hozzá —, hogy minden megtett lépés, minden elért eredmény új igényeket ébreszt, addig nem ismert ellentmondásokat hív életre. „Most az foglalkoztat minket, hogy a társadalmunk által megtermelt anyagi gazdagságra valóban szocialista életmód épüljön.” A magyar—francia párhuzam ennek a párbeszédnek a során — említett „egyirányúsága” ellenére — állandóan előtérbe kerül, méltán, hiszen ez az interjú elsősorban a francia olvasó érdeklődésére tart számot. A szerkesztő még az egyik alfejezetnek is a következő címet adta: „Ha Franciaország szocialista lenne. . .”, s Aczél György vállalkozik ennek a feltételes mondatnak a befejezésére. Véleményét így foglalja össze: „Míg az anyagi termelésben még utol kell érnünk Franciaországot, addig az életszínvonal terén jóval kevesebb behoznivalónk van, a társadalmi fejlődésben pedig már jó ideje mi járunk elől”, majd felteszi a kérdést: ha a kis Magyarország a szegénységből elindulva az említett eredményekre volt képes, akkor milyen hatalmas lendülettel haladhatna előre egy szocialista Franciaország? herényi Pál 136
