Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)

1975 / 3. szám - Horváth Dénes: A két európai integráció közötti kapcsolatok az EGK törekvéseinek tükrében

számában megjelent cikke, melyben többek között a következőket írja: „Nem lehet normálisnak tekinteni, hogy a két szervezet között csupán szórványos kapcsolat létezik. A Kelet és a Nyugat viszonyát nemcsak Genfben és Bécsben kell rendezni, hanem Brüsszelben és Moszkvában is. Eljött az ideje annak, hogy szilárd alapokra helyezzük Kelet- és Nyugat-Európa viszonyát. A gazdasági kapcsolatok rendezése jó eszköz az európai helyzet normalizálására.” A továbbiakban egyértelműen felszólítja az EGK Bizottságát, hogy most már tisztázza, „milyen kapcsolatot tart fenn az egyes KGST-államokkal, illetve magával a KGST-vel, milyen véleményt alkotott a KGST jogi helyzetéről, és küld-e megbízottat Moszkvába”.

Nyilván nem az említett cikk hatására, de ezt követően felgyorsultak a közvetlen lépések is. A Miniszterek Tanácsának 1974. május 7-i határozata alapján a soros elnök, az NSZK moszkvai nagykövete 1974. május 15-én közölte Faggyejewel, hogy „a Bizottság készen áll a kapcsolatokra, és várja a KGST javaslatait a jövőbeni dialógus lehetséges témáira vonatkozóan”.10 A most már egyértelmű EGK-válasz birtokában Faggye- jev 1974. szeptember 14-i levelében moszkvai látogatásra hívta meg Ortolit, az EGK Bizottságának elnökét.

November 14-i válaszlevelében Ortoli elvben elfogadta Faggyejev meghívását. Moszkvai utazását megelőzően azonban még magas szintű megbeszélést javasolt azon témák tisztázására, amelyeket — mindkét fél illetékességét figyelembe véve — majd megtárgyalnak. (A Miniszterek Tanácsa ilyen feltételekkel járult hozzá Ortoli moszkvai utazásához.) Ezután többszöri üzenet- és levélváltás következett; végül a KGST 1975. január 7-i levelével végleges megállapodás jött létre a Moszkvába utazó delegáció szintjét és a látogatás időpontját illetően.

1975. február 4 —6-án végül sor került Moszkvában az EGK Bizottságának és a KGST Titkárságának delegációja közötti tárgyalásokra. (Az EGK-küldöttség élén Edmond Wellenstein, a Bizottság külügyi vezérigazgatóságának vezetője, míg a KGST- delegáció élén Vjacseszlav Mojszejenko, a Titkárság kereskedelmi osztályának vezetője állt.) A tárgyalások fő feladata volt, hogy megfelelően előkészítse Faggyejev és Ortoli találkozóját, amelyre vonatkozóan a felek érdemileg az alábbi előzetes napirendben egyeztek meg:

1. A KGST és az EGK közötti kapcsolatok lehetséges irányai;

— a KGST-tagállamok és az EGK-tagállamok közötti kereskedelemfejlesztés feltételeinek javítása;

— a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés elősegítésének lehetőségei;

— statisztikai információcsere;

— információcsere a közép- és hosszú távú gazdasági perspektívákra vonatkozóan.

2. A KGST és az EGK közötti kapcsolatok lehetséges formái;

— mindkét szervezet tagállamait kölcsönösen érdeklő egyes problémák közös kidolgozása ;

— információ- és dokumentumcsere egymást kölcsönösen érdeklő kérdésekben.

A tárgyalások légkörét eleve feszültté tette az a körülmény, hogy Wellenstein — megbízatása értelmében — csak a KGST álláspontjának tüzetesebb megismerését szorgalmaz59