Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)
1975 / 3. szám - Köves Vince: Az atomsorompó-szerződés első felülvizsgálati konferenciája
sáról (1972. május 26.); (Deklaráció a hadászati támadó fegyverek további korlátozásáról (1973. június 21.)j^pgyezmény a nukleáris háború kirobbantásának megakadályozásáról (1973. június 22.); JKiegészítő Jegyzőkönyv a rakétaelhárító rendszerek és alkatrészeik cseréjét, leszerelését vagy megsemmisítését szabályozó eljárásokról és az ezekről szóló tájékoztatásról (1974. július 3.)^Megegyezés arról, hogy a hadászati támadó fegyverekkel kapcsolatos 1972. évi ideiglenes megállapodás 1977-ben esedékes lejárta előtt új megállapodást kell kötni (mennyiségi és minőségi vonatkozásban egyaránt) 1985-ig szóló érvényességgel (1974. július 3.jJ~Szerződés a föld alatti nukleáris fegyverkísérletek korlátozásáról (1974. július 3JjJjegyzőkönyv a föld alatti nukleáris fegyverkísérletek korlátozásáról szóló szerződéshez (1974. július 3.). [j. Kiemelkedő jelentősége van a világ két legerősebb katonai hatalma között a nukleáris háború elhárításáról kötött egyezménynek, amelyben a felek kijelentik, hogy „politikájuk célja a nukleáris háború veszélyének és a nukleáris fegyver alkalmazásának kiküszöbölése”. Rendkívül fontos a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti azon megállapodás, amely szerint új megállapodást kell kötni az 1972-es ideiglenes megállapodás 1977-ben bekövetkező lejárta előtt, mégpedig olyat, amely mennyiségi és minőségi vonatkozásban egyaránt korlátozásokat tartalmaz. A föld alatti nukleáris fegyverkísérletek korlátozásáról szóló 1974. évi megállapodás arra kötelezi a kétfélét, hogy„1976. március 31-től betilt, megakadályoz és nem végez 150 kilotonnánál nagyobb robbanóerejű föld alatti atomfegyver-kísérletet. ..” Az egyezmény kimondja továbbá, hogy mindkét fél minimálisra csökkenti föld alatti atomfegyverkísérleteit. Fontos eleme az egyezménynek, hogy a két fél kötelezettséget vállal tárgyalások folytatására az összes föld alatti nukleáris fegyverkísérletek beszüntetése végett. Kiemelkedő sajátossága az egyezményhez kapcsolódó jegyzőkönyvnek, hogy a két fél az egyezmény betartásának saját nemzeti eszközökkel történő ellenőrzésében állapodott meg. Az Egyesült Államok ugyanis a föld alatti atomfegyver-kísérletek betiltását célzó javaslatokkal kapcsolatban mindeddig ragaszkodott a helyszíni ellenőrzéshez. A nukleáris fegyverkezési verseny csökkentésére vagy legalábbis bizonyos területeknek az alól történő kivonására nemzetközi szerződés is született. A nukleáris és más tömegpusztító fegyvereknek a tengerek és az óceán fenekén, illetve azok altalajában történő elhelyezésének tilalmáról szóló szerződésről van szó. Ezt a szerződést 1971. február 11-én nyitották meg aláírásra, és 1972. május 18-án lépett hatályba. A konferencián az el nem kötelezett országok képviselői a szerződés leszerelési kérdésekkel foglalkozó részeinek végrehajtását teljesen negatívan értékelték és ezért a letéteményes államokra, köztük elsősorban és azonos mértékben a Szovjetunióra és az Egyesült Államokra hárították a felelősséget. Ezek az államok hiányolták, hogy nem született megállapodás a föld alatti atomfegyver-kísérletek beszüntetésére. A föld alatti nukleáris fegyverkísérleteket a nukleáris fegyverkezési verseny materiális alapjának tekintik, amely lehetőséget ad újabb és újabb, még pusztítóbb hatású nukleáris fegyverek kikísérletezésére. Azt az első lépésként elért szovjet—amerikai megállapodást, amely a nukleáris fegyverkísérletek erejének felső határát 150kilotonnában szabta meg, azért bírálták, mert a felső határ szerintük túl magas. 25
