Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)
1975 / 2. szám - TESTVÉRLAPJAINKBÓL
hasznosítása érdekében. A vizek szennyeződéstől való védelme mint a vízgazdálkodás egyik feladata szerepel. A szerződések részletesen kitérnek arra, hogy mit kell érteni a határvizek és a szennyeződés fogalmán, tekintettel arra, hogy ezek viszonylag új fogalmak a nemzetközi jogban. A határvizek kérdésében már elégtelen a jognak a nemzetközi vizekre adott klasszikus meghatározása. A lengyel—szovjet megállapodás például a határvizek fogalmába a felszíni vizeken kívül a határvonal által metszett földalatti vizeket is bevonja. A nemzetközi jogban eddig még nem dolgozták ki a „szennyezettség” fogalmát, bár ismeretesek egyes nemzetközi szervek idevágó megfogalmazásai. Erre a kérdésre is kitér a lengyel— szovjet megállapodás: „A vizek szennyeződéstől való védelme jelenti annak megakadályozását, hogy közvetlenül vagy közvetve szilárd, folyékony, gáz halmazállapotú anyag vagy hő kerüljön a vízbe olyan mennyiségben, amely fizikai, vegyi és biológiai változásokhoz vezet, aminek következtében csökken vagy lehetetlenné válik e vizek kommunális ipari, mezőgazdasági, halászati vagy egyéb célú hasznosítása.” A légkör szennyeződéstől való védelme ügyében a lengyel és a csehszlovák kormány 1975-ben kötött szerződést, és ez a világon az első ilyen jellegű szerződés két szomszédos állam közötti Kitér a két fél gazdasági, szervezési, műszaki és normatív tevékenységére annak érdekében, hogy légkörük szennyezettségét az egészség- ügyi és műszaki előírásoknak megfelelő szinten tarthassák. Az NDK-val még csak minisztériumok közötti megállapodás van érvényben, a Szovjetunió viszonylatában pedig ezt a kérdést még nem tűzték napirendre, tekintettel arra, hogy a lengyel—szovjet határvidéken igen kevés az ipari üzem. A környezetvédelem komplex problémáit szerződésileg Lengyelország még csak az NDK- val szabályozta. Ennek értelmében két munka- csoportot hívtak életre. Az egyik a környezet- védelem irányításával és tervezésével foglalkozik és már kidolgozta a hosszú távú tervezés programját. A másik munkabizottság a környezetvédelem tudományos és műszaki alapelveit dolgozza ki, és szerződéstervezetet készít a környezet alakítása és védelme kérdéséről. Ennek keretében lengyel részről már jóváhagyták a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés harmonogramját 1980-ig bezárólag. K. M. SPRAW Y MIEDZYNARODOWE 1975. 1. sz. ff. MICHALOWSKA—GORYWODA—]. RYCHLAK: Az EGK-nak a szocialista országok irányában folytatott kereskedelmi politikája A cikk összefoglalja és időrendi sorrendben is_ merted az Európai Gazdasági Közösségnek azokat a lépéseit, határozatait, melyek az egységes kereskedelempolitika kialakításának jegyében a szocialista országok ellen irányulnak. Ez a politika az EGK részéről, legalábbis a kezdeti időszakban, a Közösség kívül álló országokkal szemben érvényesített általános koncepciójából eredt, és a megkülönböztetés inkább politikai, mintsem gazdasági feltételektől függött. Az EGK dokumentumai célul tűzik ki vámunió létrehozását, közös mezőgazdasági politika kialakítását, de pl. a Római Szerződésből hiányzik a kereskedelempolitika definíciója, tárgyszerű kifejtése. Ugyanakkor a dokumentum 111. cikke szerint a tagországok kötelesek külső kereskedelmi kapcsolataik koordinálására. A Közösség tagországai harmadik országgal fenntartott kereskedelmi kapcsolatainak „egységesítése” számos területen a szocialista országokkal szembeni diszkriminációs döntésekhez vezetett. A Közösség különbséget tett a kívülálló országok között aszerint, hogy tagjai-e a GATT-nak vagy nem. A GATT-hoz tartozó országok vonatkozásában a kereskedelmet liberalizálta, ösztönözte a velük folytatott kereskedelmet. 1962-ben Csehszlovákia, majd több szocialista ország is csatlakozott a GATT-hoz, de a velük szemben alkalmazott kereskedelmi korlátozások jelentős része továbbra is érvényben maradt. Hasonló megkülönböztetést jelentett az a döntés, mellyel az EGK szabályozta az ún. „állami kereskedelmet folytató országokból” származó mezőgazdasági importot, az EGK- tagországok mezőgazdasági importkontingen137
