Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)

1975 / 2. szám - TESTVÉRLAPJAINKBÓL

MIROVAJA EKONOMIKA I MEZSDU- NARODNIJE OTNOSENYIJA 1975. 3. sz. J. ZSUKOV: Az ázsiai béke és biztonság meg­teremtésének időszerű feladatai A két világrendszer közötti erőviszonyok meg­változása eredményeként a nemzetközi feszültség enyhülése terén elért sikerek nem jelentik azt, hogy az imperializmus természete megváltozott. Továbbra is szükséges a következetes békeharc. Az elsőrendű fontosságú feladatok közé tartozik a kollektív biztonság megteremtése Ázsiában, ahol még ma is léteznek háborús tűzfészkek. Vietnamban, Kambodzsában a helyzet alakulása jelentős mértékben függ a külső, imperialista erők magatartásától, amelyek szeretnék meggá­tolni a nemzeti felszabadító mozgalmak tér­hódítását. A Közel-Keleten sem javul a helyzet. Az imperialista diplomácia igyekszik megakadá­lyozni a genfi konferencia felújítását, megosztani az arab országokat. A nemzetközi kőolajmono­póliumok nem nyugszanak bele abba, hogy a fiatal nemzetek mindjobban érvényesítik jogai­kat természeti kincseik kiaknázása terén. Az olaj­áremelést a nyugati propaganda néhány arab ország „összeesküvésének” tüntette fel, és az Egyesült Államok még a fegyveres beavatkozás lehetőségét is fölvetette. Mindezek és sok egyéb körülmény fokozza az ázsiai béke és biztonság mevgalósításának idő­szerűségét. A nemzetközi életben tapasztalható biztató fejlemények — a vietnami nép történelmi győzelme, az indiai—pakisztáni konfliktus békés rendezése, Banglades nemzetközi elismerése, néhány imperialistabarát rendszer bukása Dél- kelet-Ázsiában, az ázsiai országok mind aktívabb nemzetközi fellépése az imperializmus és a neo- kolonializmus ellen stb. — arról tanúskodnak, hogy a kontinensen mélyreható változások men­nek végbe, melyek kedveznek az ázsiai béke és biztonság ügyének. Az ázsiai kollektív biztonsági rendszer meg­teremtésének gondolatát a Szovjetunió vetette fel elsőnek lenini külpolitikájától, a békés egy­más mellett élés alapelveitől és a bandungi kon­ferencia hagyományaitól indíttatva. Az ázsiai kontinens országai között vannak ugyan vitás kérdések, nézeteltérések, de valamennyi ázsiai ország érdeke, hogy a háborút kizárják a nem­zetközi konfliktusok rendezésének eszközei közül. A békés egymás mellett élés alapelve napjainkban nemzetközi jogi elismerést nyert. A kollektív biztonsági rendszer erre az alapra épülhet, ami tulajdonképpen magában foglalja az erőszakról való lemondást is. Bármely ország csatlakozhat hozzá, hiszen a biztonsági rendszer nem fenyegeti egyetlen ország politikai, társa­dalmi és gazdasági viszonyait sem. Vannak erők, amelyek akadályozzák az ázsiai béke megteremtését, elsősorban azok a külső reakciós erők, amelyek nem érdekeltek a nemzet­közi feszültség enyhülésében, s amelyek be­avatkozásukkal nehezítik az ázsiai népek problé­132

Next

/
Oldalképek
Tartalom