Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)
1975 / 2. szám - KÖNYVEKRŐL - W. R. Schilling - W. T. R. Fox - C. M. Kelleher - D. J. Puchala: Amerikai fegyverek és a változó Európa
r. K. SCHILLING— W. T. R. FOX—C. M. KELLEHER—D. J. PUCHALA: Amerikai felverek és a változó Európa (American Arms and a Changing Europe). Columbia University Press, New York—London 1974. 218 I. Az enyhülés és a béke irányában történt jelentős változások Európában és a világ más részein azáltal következhettek be a legutóbbi években, hogy a szocialista országok egyre nagyobb befolyást gyakorolnak a nemzetközi élet alakulására. Ugyanakkor figyelemre méltó számos nyugat-európai ország vezetőinek növekvő politikai realizmusa, annak felismerése, hogy a tőkésországoknak is érdekükben áll a szocialista országokkal való békés együttműködés, Lényegesen megjavult a szocialista országoknak, elsősorban a Szovjetuniónak az Egyesült Államokhoz fűződő viszonya is, ami —- az Egyesült Államok nyugat-európai elkötelezettségén keresztül — szintén kedvezően hatott Európa politikai légkörére. A szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődésében különösen nagy fontosságú a nukleáris háború megelőzéséről szóló megállapodás, amely jelentősen csökkenti a konfliktus veszélyét az európai földrészen egymással közvetlenül szemben álló két katonai csoportosulás között. Tudjuk, hogy hosszabb ideje folyik az európai biztonság és együttműködés intézményesítésével foglalkozó értekezlet, mely a politikai, gazdasági és egyéb kérdések mellett az ún. bizalomépítő intézkedések kapcsán egyebek között arra törekszik, hogy megteremtse az összefüggést a biztonság politikai és katonai oldala között. A bécsi értekezlet a közép-európai haderők csökkentésének kérdését tanulmányozza és szovjet—- amerikai tárgyalások folynak a SALT II. egyezmény tető alá hozása érdekében. A négy amerikai szerző könyvének témája az európai biztonság, a stratégiai biztonság és a fegyverzet ellenőrzésének kérdései, az, hogyan alakulhat az európai biztonság ügye és ezzel összefüggésben a fegyverzet ellenőrzésének problémái és lehetőségei. A könyv módosított változata annak a jelentésnek, amelyet a Columbia Egyetem háborúval és békével foglalkozó intézete a hetvenes évek elején a kormány Fegyverzetellenőrzési és Leszerelési Hivatalának megbízásából készített. A szerzők szerint a második világháború óta eltelt időszakban az Egyesült Államok két alapvető stratégiai cél megvalósítására törekedett: az európai erő- egyensúly megőrzésére, illetve a szovjet— amerikai nukleáris háború megelőzésére. Maguk a szerzők is kénytelenek azonban megállapítani,, hogy e célok valóra váltását nagyon bonyolulttá tette az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek az a politikája, hogy Nyugat-Európa „védelmét” amerikai stratégiai nukleáris fegyverek esetleges bevetésével biztosítsák. E politika következtében az Egyesült Államok stratégiai dilemmával találta magát szembe: a Nyugat- Európa biztonságát célzó törekvések próbára tették a szovjet—amerikai stratégiai egyensúly stabilitását, míg a szovjet—amerikai stratégiai egyensúly megjavítására irányuló törekvések — nyugati szemszögből — veszélyeztetni látszottak Nyugat-Európa biztonságát. Ez a dilemma a szerzők szerint megnehezítette az Egyesült Államok erőfeszítéseit, hogy a fegyverzet ellenőrzésén keresztül próbálja mérsékelni az említett két stratégiai cél által megkívánt kockázatokat és költségeket. A könyv központi kérdése: milyen formákat ölthetnek a jövő európai biztonsági rendszerei és ehhez képest hogyan alakulhat az amerikai fegyverkezési, illetve fegyverzetellenőrzési politika. A szerzők nagy figyelmet szentelnek annak is, hogy bekövetkezhetnek-e változások a stratégiai egyensúlyban, és ha igen, azok milyen hatást gyakorolhatnak az európai biztonság ügyére. Az egyes fejezetek a következő kérdéskomplexumokat vizsgálják: — Mi volt az összefüggés a múltban az európai erőegyensúly fenntartása és a szovjet— amerikai erőegyensúly megőrzésére irányulóamerikai törekvések között? — Milyen változásokra kerülhet sor a stratégiai egyensúlyban, és ezek milyen mértékben éreztethetik hatásukat az európai biztonság jövőbeli alakulására? — Milyen befolyást gyakorolhatnak az elkövetkező évtizedben Európában, az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban esetleg kialakuló gazdasági és politikai irányzatok és fejlemények az európai biztonság ügyére? — Milyen irányban fejlődhet az európai biztonság? 125-
