Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)
1975 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Fencsik László: A mai trockizmus
nyék megsértésének valószínűségét tovább csökkenti a leszerelést üdvözlő, annak megvalósítását éber figyelemmel kísérő nemzetközi közvélemény. A jelenleg még megoldatlan nemzetközi problémák, a délkelet-ázsiai helyzet, a közel-keleti konfliktus és az amerikai imperializmus más hidegháborús és háborús manőverei kétségtelenül hátráltatják megbízható leszerelési megállapodások létrejöttét és megvalósíthatóságát, kedveznek a fegyverkezési versenynek. Mégis hamis az az állítás, hogy korunk jellemzői a helyi konfliktusok, a két nagyhatalom közötti közvetlen konfliktus hiánya és ezáltal a világháborús veszély hiánya, s hogy a rettegés egyensúlya korunkban a béke egy formája, mely- lyel jobb híján be kell érnünk. A szerző ezekkel és az ezekhez hasonló érvekkel szemben hangsúlyozza: a múltra, a tapasztalatokra való hivatkozással elutasítani a leszerelést és a világbékét — vagy lehetőségüket —- annyi, mint figyelmen kívül hagyni, hogy századunkban az emberiség nagyobb technikai és politikai haladást ért el, mint egész korábbi történelme során. A modern technikai eszközök birtokában a világ bármely pontjára azonnal el lehet juttatni bármilyen információt, és egyetemes veszélytudatot lehet ébreszteni az egész emberiségben. Ennél is fontosabb azonban az, hogy a világ egyharmada felszabadult az imperializmus uralma alól, a szocializmus felé halad, s elutasítja az erőszakot mint a nemzetközi problémák megoldásának eszközét. A francia nukleáris ütőerő problémájával külön fejezet foglalkozik, mely a magyar olvasó számára hosszúnak tűnhet a könyv terjedelméhez képest. A szerzőnek a tárggyal kapcsolatos széles körű ismeretei azonban újabb érvekkel támasztják alá az egész könyv mondanivalóját. Meggyőznek arról, mennyire öncélú és perspek- tívátlan a francia uralkodó osztálynak az önálló atomütőerővel kapcsolatos politikája, és mennyivel inkább megfelelne a francia nép és valameny- nyi nép érdekének, ha Franciaország vezetői a Kínai Népköztársaság maoista vezetőivel együtt nem a leszerelés akadályozói, hanem tevékeny előmozdítói lennének. Roger Mayer könyvét elsősorban a propagandisták forgathatják haszonnal, akik gazdag tény- és érvanyagot találnak benne a fegyverkezés és leszerelés témájával kapcsolatos előadásaikhoz és írásaikhoz. Különösen értékes a leszereléssel kapcsolatos legfontosabb történelmi események és dokumentumok tömör ismertetése. Pataki Sándor FENCSIK László: A. mai trockisták. Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1974. 2671. Az utóbbi évtizedben ideológiai harcunk, eszmei küzdelmünk fontos feladata lett a trockizmus, a trockista szervezetek tevékenységének, nézeteinek vizsgálata, cáfolata. A trockizmus, amely az elmúlt fél évszázad során eszmeileg, politikailag többször vereséget szenvedett, s elvesztette tömegbázisát, az 1960-as évek közepe óta „reneszánszát” éli. A trockizmus feléledésének okai az imperializmus élesedő ellentmondásaiban keresendők. A trockisták eszmei és gyakorlati tevékenységének megélénküléséhez hozzájárult a kapitalizmus társadalmi ellentmondásainak kiéleződése s az, hogy ezek az ellentmondások újabb nem proletár rétegeket fordítottak szembe a kizsákmányolás rendszerével. Ezeket a — többnyire a kispolgárság, az ifjúság soraiból táplálkozó — társadalmi rétegeket nagyfokú türelmetlenség, kispolgári forradalmiság jellemzi. így teljességgel érthető, hogy a kapitalizmussal való szembefordulásuk során ezek a rétegek a troc- kizmusban olyan eszmét láttak, amely ideológiai, politikai eligazodást nyújt az imperializmus elleni harcukban. Ezért fontos feladat a trockizmus álforradalmi nézeteinek és politikai gyakorlatának leleplezése, cáfolata. A trockizmus elleni harcot az is szükségessé teszi, hogy a trockista szervezetek, vezetők mindenütt elsősorban a kommunista pártokat, a szocialista országokat támadják. Ezek a támadások veszélyesebbek a szokványos antikommunista propagandánál, mivel a trockista nézetek terjesztői „forradalmibbnak” tekintik magukat a kommunista pártoknál, s a szocialista országokban egy „igazi munkásforradalom” megvalósítását tűzik ki célul. Nagyon időszerű tehát Fen- csik László kötete, amely — eltérően a korábban napvilágot látott művektől (például Léo Figué- res: Trockij és a trockizmus c. műve) —, elsősorban nem Trockij életútját, eszmei fejlődését vizsgálja, hanem a trockizmus napjainkban való IJ2
