Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1974 (1. évfolyam)

1974 / 2. szám - Palánkai Tibor: A Nemzetközösség Nagy-Britannia közös piaci csatlakozása után

A brit külkereskedelem áruszerkezete 1971-ben a sterlingövezet és Nyugat-Európa viszonylatában' (százalékos megoszlás)

Import Export

SterlingNyugatSterlingNyugatövezet

Európa

övezet

Európa

Élelmiszerek, italok, dohány

37,3

16,8

5,3

5,1

Nyersanyagok és fűtőanyagok

29,0

15,4

2,8

9,8

Feldolgozó ipari termékek Ebből:

32,8

66,6

88,6

83,3

Vegyipari termékek

2,0

8,5

10,1

10,2

Feldolgozott anyagok

20,9

22,2

25,0

23,6

Gépek és közlekedési eszközök

3,0

27,6

45,2

40,0

Egyéb

0,9

1,2

3,3

1,8

Összesen:

100,0

100,0

100,0

100,0

A forgalom értéke (millió font) Összes brit forgalom (millió font)

2,543,4

9,8'

3,869,1

33,9

2,634,1

9,1'

3,648,9

75,5

mintegy 20—25%-a nemzetközösségi országokra jutott az utóbbi években.4 5

A Nemzetközösségbe irányuló brit exportnak csaknem 9/10-ed része feldolgozó ipari termékekből áll. A második világháború után azonban a brit ipari termékek számára Nyugat-Európa dinamikusabb piac volt, mint a Nemzetközösség. 1971-ben a sterlingövezetbe exportált 2,3 milliárd font értékű feldolgozó ipari termékkel szemben Nyugat- Európa ebből a termékcsoportból 3 milliárd font értékű árut vett fel.

Az utóbbi évekre fellazultak a nemzetközösségi kötelékek a tőkebefektetések vonatkozásában is. Az 1950-es évek végén még a brit külföldi tőkebefektetéseknek csaknem 2/3-a jutott a nemzetközösségi országokra. 1970-re a Nemzetközösség részesedése az összes külföldön levő brit magántőke-állományban 40%-ra csökkent.6 Az 1960-as években a Nemzetközösségbe beáramló tőke már a sterlingterületen kívüli országokból származott. A Nemzetközösségben működő brit magántőke értéke 1970-ben mintegy 3 milliárd font sterling volt, amelyből 1 milliárd font az afrikai kontinensre jutott. Különösen 1963, az első sikertelen közös piaci belépési kísérlet után a brit monopóliumok fokozott mértékben törekedtek bevinni termelőüzemeiket az EGK vámuniójának falai mögé. Az utóbbi években a brit magántőke-kivitel közel 40%-a a nyugat-európai országokba, elsősorban az EGK-ba irányult.7

Nagy-Britanniának az EGK vámuniójába való beépülésével 1975-re a preferenciális vámrendszer teljesen megszűnik. A Nemzetközösségből Nagy-Britanniába irányuló export nagy része 1973 előtt vámmentességet élvezett. (A preferenciális elbánást, a Nemzetközösségből kivált országok — Dél-afrikai Köztársaság, Burma, Írország és Pakisztán — is megkapják.) Az ipari termékek mellett a közös piaci csatlakozásig vámmentesen juthattak be a brit piacra az övezetből olyan termékek is, mint a húsfélék, a gyapjú, a gyapot, a gabonafélék stb. A textilipari termékekre vámmentes kvótákat alkalmaztak.

4 Annual Abstract of Statistics 1972. HM SO, London.

5 Commonwealth Trade 1966.

6 The World Today, 1971. április.

7 Britain’s External Trade and Payments. British Information Service, London 1973.

84