Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1974 (1. évfolyam)
1974 / 2. szám - Palánkai Tibor: A Nemzetközösség Nagy-Britannia közös piaci csatlakozása után
Ay Egyesült Királyság külkereskedelmének syerkeyetr' Nemzetközösség (Pakisztán nélkül) Egyesült Államok Európai Gazdasági Közösség (kibővült) 1952 37 Export százalékos megoszlása 7 18 1962 28 9 27 1972 18 12 32 1952 38 Import százalékos megoszlása 9 18 1962 30 10 22 1972 19 11 32 dinamikus bővítésének lehetőségét a második világháború után Nyugat-Európa fejlett országaiban találta meg. A brit külkereskedelem irányváltozása természetesen több okra vezethető vissza, s nyilván a döntő okok a Nemzetközösség főbb országai és övezetei szerint is eltérőek voltak. A Nemzetközösségtől való elfordulás egyik alapvető tényezője kétségtelenül a gyarmatbirodalom felbomlása, a nemzeti felszabadító mozgalmak győzelme volt. A függetlenség kivívása után a volt gyarmati országok piacának bizonytalansága megnövekedett, s ezek az országok általában törekedtek korábbi egyoldalú külkereskedelmi függésük csökkentésére, kereskedelmük viszonylati differenciálására. Több országban Nagy-Britannia külkereskedelmi pozícióit más iparilag fejlett országok vették át; Kanadában, Ázsiában és Óceániában az Egyesült Államok és Japán sikeresen használták ki versenyképességüket és földrajzi előnyeiket. Ezekben az övezetekben a korábbi brit kereskedelmi és pénzügyi monopóliumon alapuló gazdasági kapcsolatokat egy szélesebb világgazdasági munkamegosztás váltotta fel. Ez a munkamegosztás egyben tükrözte a tőkés világgazdaság erőviszonyainak a második világháború után bekövetkezett változásait. A brit orientáció megváltozásában szerepet játszott továbbá az utóbbi évtizedek technikai és strukturális forradalma is. A gazdasági növekedésben és a nemzetközi munkamegosztásban az elektronika, az autóipar, a repülőgépgyártás, a gépgyártás és a vegyipar bizonyos ágai tettek szert vezető szerepre, s ezekben a brit ipar kooperációs partnereket és piacokat leginkább a nyugat:európai fejlett ipari országokban talált. Mint az alábbi táblázat mutatja, a fenti modern követelményeknek a Nemzetközösségen belüli munkamegosztás struktúrája nem felelt meg, azt még ma is a gyarmati munkamegosztás szerkezeti jegyei jellemzik. A volt birodalom országai Nagy-Britanniának ma is elsősorban élelmiszereket és nyersanyagokat szállítanak, és feldolgozó ipari termékeiken belül az elsődlegesen feldolgozott fémek és a textilipari termékek dominálnak. Nagy-Britannia élelmiszerimportjának 40%-át, nyersanyagimportjának 1/3-át ma is a Nemzetközösségből szerzi be. Ugyanakkor feldolgozott iparitermék-importjának 20%-a, tüzelőanyag-importjának pedig csak 10%-a származik a Nemzetközösségből. A feldolgozó ipar legfontosabb termékeinek aránya a nemzetközösségi szállításokban viszonylag minimális. A brit feldolgozott színesfémimportnak a fele, a textilimportnak 1/3-a, a fa- és papíripari termékek importjának 3 3 Trade and Industry, 1973. dec. 6. 531. old. 83
