Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1974 (1. évfolyam)
1974 / 1. szám - A DIPLOMÁCIA TÖRTÉNETÉBŐL - Ormos Mária: A magyar kormány álláspontja a középkelet-európai biztonság megteremtésének kérdéséről 1934-1935-ben
Ormos Mária A magyar kormány álláspontja a középkelet-európai biztonság megteremtésének kérdéséről 1934 —1935-ben1 A két világháború közötti időszakban az európai biztonság elemeinek meg- teremtési kísérletére elsősorban 1934—1935-ben került sor. A meglehetősen szerény kísérlet kiváltója a nácizmus uralomra jutása következtében előállt súlyos háborús fenyegetés volt, éltetője pedig mindenekelőtt a szovjet kormányzat, illetve Barthou francia külügyminiszter. Ebben az időben azonban még a legelemibb kísérletnek is nehezen leküzdhető akadályt állított egyfelől a revízióra és háborúra számító államok politikája, másfelől az angol konzervatív kormányzat érdektelensége, ami lassanként átfordult az agresszorok megbékéltetésének kísérletébe. Minthogy azonban ugyanakkor a közép-európai és a balkáni kérdésekben meglehetősen súlyos nézeteltérések mutatkoztak a két fasiszta állam — Németország és Olaszország — között, halvány remény nyílt arra, hogy létre lehet hozni egy olyan blokkot a náci törekvések korlátozására, mely Franciaország és a Szovjetunió mellett Olaszországot is magában foglalja. Mint később kiderült, ez a remény alaptalan volt. E blokk szervezését igyekezett előmozdítani Barthou külügyminiszter, midőn egyfelől keleti paktum tervével alapot kívánt teremteni a francia— szovjet szövetség megkötéséhez, másfelől pedig hozzákezdett a francia— olasz problémák megoldásához és formulát keresett a Duna-medence biztonságának megalapozására. Miután azonban őt 1934. október 9-én Sándor jugoszláv királlyal együtt meggyilkolták, utóda, Pierre Laval, koncepcióját úgy módosította, hogy a szovjet—francia szövetség elől kibúvókat keresett, míg a francia—olasz megegyezés érdekében elődjénél sokkal mesz- szebbmenő engedményekbe bocsátkozott. Laval utóbbi törekvése, a francia—olasz antant létrehozatalára irányuló 1 A cikkben tárgyalt ún. dunai paktum nemzetközi összefüggéseit tárgyalja „Franciaország és a keleti biztonság 1931—1936” (Akadémiai Kiadó 1969.) c. könyvem IV/1. fejezete (333—385. old.), illetve a „Sur les causes de l’éohec du pacte danubien (1934—1935)” c. cikkem (Acta Historica, T. 14 (1—2), pp. 21—83 (1968). Az itt olvasható munka az előbbiek magyar és olasz vonatkozásaitól annyiban tér el, hogy azoknál bővebb forrásanyagot mutat be. 131
