Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1974 (1. évfolyam)
1974 / 1. szám - Nyerges János: A legnagyobb kedvezmény elve a kelet-nyugati kereskedelemben
Ebben a követelésben nincs semmi kivetnivaló, és mint a későbbiekben látni fogjuk, egy állami kereskedelmi vállalat létezése még nem jelenti azt, hogy ez a vállalat nem kereskedelmi meggondolások alapján cselekszik. A torzulás abban van, hogy az állami kereskedelmi vállalatokra vonatkozó rendszabályokat a tőkésországok abból az elvből kiindulva értelmezik, hogy egy magánkereskedelmi vállalat természeténél fogva, a piac törvényei alapján mindig, minden esetben kereskedelmi meggondolások alapján lép fel, így tehát a szabadkereskedelem rendező elveivel nincs és nem is lehet ellentétben. Mi sem hamisabb, mint ez a tézis. Milyen biztosíték van arra, hogy egy nem állami kézben levő nemzetközi, multinacionális vállalat, amelynek termelési értéke és forgalma sokszorosan meghaladja olyan országok egész termelését, nemzeti jövedelmét, amelyek tervgazdálkodást folytatnak, és a külkereskedelem állami monopóliumban van, nem használja fel hatalmas erejét nem gazdasági célokra, nem kereskedelmi meggondolások alapján? Számtalan példa van rá, hogy felhasználja. Hogy a legfrissebbnél maradjunk: a General Motors azt az üzleti kérdést, hogy szállítson-e vagy ne a Szovjetuniónak teherautókat, részt vegyen-e vagy ne a Szovjetunió autóiparának fejlesztésében, nyilvánvalóan nem kereskedelmi meggondolások alapján döntötte el, hanem az USA külügyminisztériumával való tanácskozás után. Ebben az esetben nehéz lenne bebizonyítani, hogy ez a meggondolás kereskedelmi jellegű volt. A kereskedelmi jellegű meggondolások tekintetében egyébként is van néhány kérdőjel. Például nincs meghatározva a GATT-ban, mi tekintendő „kereskedelmi jellegű meggondolásának. Nyilván kereskedelmi jellegű meggondolásnak tekintendő, ha egy cég kizárólag az adott pillanatban fennálló árhelyzet szerint diszponál. De a meggondolás kereskedelmi jellegét nem lehet elvitatni attól a cégtől sem, amely nem a pillanatnyi árhelyzet alapján cselekszik, hanem tartós, konjunkturális változásra vagy saját külkereskedelmi, gazdasági stratégiájára való tekintettel az érvényes árak felett vagy alatt értékesíti áruját; értékesítési területét vagy beszerzési forrásait egy gazdaságilag, kereskedelmileg egyébként indokolt, hosszabb távra szóló kereskedelmi, stratégiai terv szerint szabja meg. Ezt a jogot nem lehet elvitatni magáncégektől, de állami vállalatoktól sem. A GATT ugyanakkor a kereskedelmi meggondolások interpretálása tekintetében is nagyfokú rugalmasságról tesz tanúságot. Jó példa erre az vagy különleges előjogokat ad, az ilyen vállalatok vásárlásainál, illetve eladásainál, amelyek mint behozatal, illetve kivitel jelentkeznek, azoknak a diszkriminációmentes elbánásra vonatkozó általános elveknek megfelelően jár el, amelyeket a jelen Egyezmény a magánkereskedők által lebonyolított behozatalra és kivitelre vonatkozó törvényes vagy államigazgatási rendszabályokra nézve ír elő. b) E pont (a) bekezdésének előírásait úgy kell értelmezni, hogy az ilyen vállalatoknak a jelen Egyezmény többi előírásainak kellő figyelembevételével minden ilyen vételt vagy eladást kizárólag kereskedelmi megfontolások alapján kell végezniük, ideértve az árat, minőséget, rendelkezésre álló mennyiséget, piacképességet, szállítást és egyéb vételi vagy eladási feltételeket, és kötelezniük kell az ilyen vállalatokat, hogy a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak megfelelően kellő lehetőséget nyújtsanak a többi szerződő fél vállalatainak az ilyen vételeknél vagy eladásoknál történő szabad versenyre.” 101
