Külügyi Közlöny 16. 1936

1936-10-20 / 9. szám

A prágai magyar királyi követség jogtanácsosává kinevezett dr. Nagy Sándor prágai ügyvéddel 1936 augusztus 25-én kötött megállapodás, valamint a jogtanácsos kinevezésére vonatkozó hirdetmény az alábbiakban közöltetik: MEGÁLLAPODÁS a prágai m. kir. követség vezetője és dr. Nagy Sándor prágai ügyvéd között. I. A prágai m. kir. követség vezetője a m. kir. külügyministerium 1936 évi augusztus hó 3-án 8714/1—1936. szám alatt kelt rendeletében foglalt felhatalmazás alapján dr. Nagy Sándor ügyvéd, prágai (Prága, II. Václavské nám. 7.) lakost magyar állampolgároknak, valamint magyar jogi személyeknek a követség működési területén csehszlovák bíróságoknál és hatóságoknál való képviseletére követségi jogtanácsossá nevezi ki. II. A jogtanácsos köteles magyar állampolgárok, társaságok, egyesületek és más jogi személyek minden magán-, büntető-, közigazgatási és pénzügyi jogi természetű ügyeiben a Csehszlovák Köztársaságban érvényben lévő törvények és rendeletek értelmében eljárni, amennyiben ezek az ügyek Prágában tárgyaltatnak s amennyiben a Csehszlovák Köztársaság területén székelő m. kir. külképviseleti hatóság részéről neki átadattak. Ha a jogkereső fél közvetlenül fordul a jogtanácsoshoz, ennek jogában áll a megbízatást visszautasítani, azonban minden körülmények között köteles azt elfogadni, ha erre a Csehszlovák Köztársaság területén székelő m. kir. külképviseleti hatóságtól felszólítást kap. III. A jogtanácsos véglegesen csak akkor köteles bárminő jogügyben eljárni, ha erre a féltől a Csehszlovák Köztársaságban érvényes szabályok szerint meghatalmazást kap. Ez a meghatalmazás lehet általános jellegű vagy pedig meghatározott ügy vitelére szóló különös meghatalmazás. A jogtanácsos a felek kérelmére nyomtatott meghatalmazási űrlapokat küld. IV. A jogtanácsos ügyvédi jutalomdíját, valamint készkiadásainak megtérítését közvetlenül a féltől követelheti, tehát a jogtanácsos a m. kir. kincstár részéről díjazásban nem részesül. A jogtanácsos részéről az említett címeken követelhető összegek nagysága minden egyes esetben a Csehszlovák Köztársaságban érvényben lévő ügyvédi díjszabás szerint állapítandó meg. Ezen ügyvédi jutalomdíj természetszerűleg csak oly ügyekben követelhető, melyeket általánosságban ügyvéd szokott intézni. Megjegyzendő, hogy e díjszabásszerű díjak közigazgatási és pénzügyi jogi természetű ügyeknél általában nem követelhetok, azonban az ügyvédi díjszabás rendelkezései ezen ügyekre szintén alkalmazandók, amennyiben alkalmazásuk lehetséges. Ez különösen áll az ügyvédi díjszabás 8. tételére (levelek), 9. tételére (megbeszélések), 10. tételére (ügyiratok olvasása), 11. tételére (ügyvédi meghatalmazás kiállítása), 12. tételére (pénz és értékpapírok átvétele, elkönyvelése, megőrzése és kiszolgáltatása), 13. tételére (sollicitátorok ügyletei), 14. tételére (utazási költségek és kilométerpénzek), 15—18. tételére (kezelési költségek). Azokban az ügyekben, melyekben az ügyvédi díjszabás nem állapít meg külön díjtételt ; így különösen azokban, amelyek természetüknél fogva átlagértékelést nem engednek meg, az általános polgári törvénykönyv értelmében megfelelő jutalom állapítható meg. Ezekben az esetekben a jutalomdíj nagyságát a felek és a jogtanácsos közös egyetértéssel állapítják meg, hacsak a fél a jutalomdíj nagyságának megállapítását nem bízza a prágai m. kir. követség mindenkori vezetőjére, akinek határozata a jogtanácsosra nézve mindig kötelező. Azokban az ügyekben, melyekben az ügyvédi díjszabás díjakat nem állapít meg, amelyek azonban az átlagértékelést megengedik, a prágai m. kir. követséget illeti meg az a jog, hogy a jogtanácsossal az összes érdekelt feleket egyaránt kötelező megállapodásokat kössön. Ezekre az ügyekre vonatkozólag egyelőre csak az állapíttatik meg, hogy a jogtanácsost oly közbenjárásért vagy oly eljárásért, mely személyes jelenlétét teszi szükségessé, vagy amelynél személyes jelenléte kívánatos, általában 50—100 cseh korona tiszteletdíj illeti meg, feltéve, ha ezen közbenjárások, vagy eljárások nem különösen nehéz vagy különösen sok időt igénylő utánjárással jártak. V. Az ügyvédi rendtartás értelmében a jogtanácsosnak jogában áll megfelelő előleget követelni. Ez az előleg nem lehet több, mint a készkiadások és az előrelátható ügyvédi jutalomdíj nagyságának a fele. Amenynyiben az előleget a jogtanácsos készkiadásai meghaladják •— amiről a jogtanácsos elszámolni köteles — jogában áll újabb előleget követelni. VI. A jogtanácsosnak jogában áll ügy-