Külügyi Közlöny 6. 1926

1926-06-05 / 4. szám

VI. évfolyam. Bndapest, 1926. évi június hó 5-éiL 4. szam. KÜLÜGYI # KÖZLÖNY KIADJA A MAGYAR KIRÁLYI KÜLÜGYMINISZTÉRIUM. RENDELETEK. 4052/1 — 1926. szám. Rendelet a külföldön szolgálatot teljesítő tisztviselők és egyéb alkalmazottak külföldi fizetéséből levonandó nyugdíjjárulékok tár­gyában. A külszolgálati illetmények élvezetében álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak külföldi fize­téséből levonandó nyugdíjjárulékok tárgyában 1925. évi december hó 9-én 14.678/1 -1925. szám alatt kelt rendeletemet 1926. évi június hó 30-ával hatályon kívül helyezem. A külföldi fizetésekből tehát folyó évi július hó 1-től kez­dődőleg nyugdíjjárulék címén levonások többé nem eszközlendők. Budapest, 1926. évi május hó 4-én. A miniszter helyett: Nuber, s. k. 58.276/8—1926. szám. Rendelet a liáborri előtti magyar államadós­ságok jövőbeni kezelése tárgyában. A Külügyi Közlöny 1925. évi május hó 25-én megjelent 6. számában közzétett 61.493/8. b.— 1925. számú rendeletemet az időközben történt intézkedések figyelembevételével a következők­ben ismétlem, illetve módosítom a m. kir. kül­képviseleti hatóságok tájékoztatása végett: A háború előtti magyar államadósságokról a trianoni békeszerződés 186. cikke és az ezt a cikket követő függelék rendelkezik. A hivat­kozott cikk különbséget tesz a vasútakkal, vagy más javakkal biztosított és a nem biztosított adósságok között. Ugy a biztosított, mint a nem biztosított adósságok felosztandók voltak a régi Magyarország utódállamai között — ideértve a jelenlegi Magyarországot is. Erre a felosztásra a hivatkozott cikkben lefektetett alapelvek szem előtt tartásával a Jóvátételi Bizottság volt ille­tékes. I. A biztosított adósságok: az 1870. évi nye­reménykölcsön, a tiszai és szegedi nyeremény­kölcsön, a budapest-pécsi vasúti kölcsön, a 3%-os Vaskapú-szabályozási kölcsön, a 3'/2%-os koro­najáradék-kölcsön és az 1910. évi 4%-os járadék­kölcsön. A Jóvátételi Bizottság a felsorolt biztosított adósságokra vonatkozólag a következőképen ha­tározott : 1. Az 1870. évi nyeremény kölcsön, a tiszai és szegedi nyereménykölcsön és a budapest­pécsi vasúti kölcsön egészben a jelenlegi Magyar­országot terhelik. E kölcsönök szolgálatát Ma­gyarország ellátja. Az adósságok koronaértékre szólván, a fizetések természetesen magyar koroná­ban történnek. 2. A 3°/o-os Vaskapú-szabályozási kölcsön egészben Romániát terheli. E kölcsön jövőbeli szolgálatának ellátása ennélfogva Magyarországra semmilyen tekintetben nem tartozik, hanem ki­zárólag a román állam feladata. 3. A 3 Va %-os koronajáradék-kölcsön a jelen­legi Magyarország és Románia között oszlik meg a megállapított százalékos arányban; míg az 1910. évi 4°/o járadékkölcsönből valamennyi utód­állam részt köteles vállalni. A Jóvátételi Bizott­ság határozata értelmében a felosztás kezdő idő­pontja 1919. évi július hó 1., vagyis minden állam a felosztott biztosított adósságokból reá eső rész szolgálatát ettől az időponttól kezdődő­leg köteles ellátni. A 3V2°/o-os magyar koronajáradék-kölcsön felosztási aránya Magyarország és Románia között a Jóvátételi Bizottság által megállapíttatott ugyan, a gyakorlati végrehajtás azonban mind­eddig nem történt meg, mert a román kormány még nem nyilatkozott a tekintetben, hogy mi­képen kívánja ezt az adósságot a magyar kor­mánnyal egyetértőleg rendezni. Az 1910. évi 4°/ 0-os magyar járadékkölcsön a Jóvátételi Bizottság által már szintén felosz­tatott és az adósság szolgálatának ellátása tekin­tetében az 1925. évi november hó 14-én létre­jött, 1926. évi március 19-én jóváhagyott prágai egyezmény rendelkezett. Eme megállapodás ér­telmében az adós utódállamok jogosultak az 1910. évi 4%-os járadékkölcsön-címleteket 1926.

Next

/
Oldalképek
Tartalom