Külügyi Közlöny 6. 1926
1926-06-05 / 4. szám
július l-e előtt belföldön lebélyegezni és a forgalomból bevonni s az így mutatkozó címletmennyiség leszámítható a Jóvátételi Bizottság által az illető utódállam terhére megállapított adósságból. Az ú. n. „régi külföldiek" (azon áll .mok polgárai, amelyekkez a volt osztrákmagyar Monarchiából a trianoni békeszerződés alapján nem csatoltak valamely részt és amelyek n m a Monarchia feldarabolásából keletkeztek) tulajdonában levő címletek szolgálatát az osztrák és magyar háború előtti államadósságok külföldi címletbirtokosai számára az utódállamok által létesített párisi közös pénztár (Cais.se commune) fogja 27%-os aranyalapon ellátni, attól az időponttól kezdve, amikor a Jóvátételi Bi/ottság az egyes érdekelt államok tiszta részesedési hányadát már megállapította. II. A nem biztosított adósságok: a 4° o-es magyar koronajáradék-kölesön, a 4%-os magyar földtehermentesítési kölcsön, a 4%-os magyaí áranyjáradék-kölcsön, az 1913. évi 4'/2%-os járadékkölcsön és az 1914. évi 4' -%-os törlesztéses járadékkölcsön. Az említetteken kívül a nem biztosított adóssághoz tartoznak még az 1902. évi Y. t.-c. 7. §-a alapján a magyarországi városok és községek részére kiadott 4'/2"/o-os államadóssági kötvények is; e kötvények azonban természetűiméi fogva nem lehetnek természetes személyek tulajdonában s ennélfogva sorsuk, különösen német álam polgárokra nem bír érdekkel. 1. A nem biztosított adósságokból a Jóvátételi Bizottság által a jelenlegi Magyarország terhére megállapított adóságrész, nevezetesen azon címletek szolgálatát, amely címletek a trianoni békeszerződés 186. cikkét követő függelék rendelkezéseihez képest hivatalos magvar megjelöléssel elláttatták, Magyarország teljesíti, tekintet nélkül a címlettulajdonosok állampolgárságára. 2. A nem biztosított adósság aranyra és vagylagosan külföldi értékre szóló kibocsátásainak a volt osztrák-magyar Monarchia területén kívül levő, magyar megjelöléssel el nem látott címletei jövőbeni szolgálata tekintetében 1923. évi június hó 29-én Innsbruckban jegyzőkönyvi megállapodás jött létre. E megállapodás értelmében a szóbanforgó kibocsátások, névszerint a 4%-os aranyjáradékkölcsön, az 1913. évi 4V2V0-OS járadékkölcsön és az 1914. évi 4 1/2 0/o-os törlesztéses járadékkölcsön régi külföldi tulajdonban levő címletei jövőbeni szolgálatának ellátása a Párisban székelő közös pénztár feladata. A 4%-os aranyjáradék-kölcsön címletei után az azok eredeti kamatozásának megfelelő kamatösszeg 32 % •*a, dJL 1913. évi 4 2%-os jaradékkölcsön és az 1914. évi 47z%-os törlesztéses járadékkölcsön címletei után pedig az eredeti kamatozásának megfelelő kamatösszeg 27%-a fizetendő aranyban vagy arany helyett, a pénztár választása szerint font sterlingben vagy dollárban. E kölcsönöknek a trianoni békeszerződés életbelépésétől, vagyis 1921. évi július 26-tól 1924. évi dember hó 31-ig esedékessé vált hátralékai 1326. évi január hó 1-től kezdve 12 év alatt negyedévi részletekben fognak törlés/.tet ni. A fentemlített prágai egyezmény értelmében ezen címletek után az adós utódállamok a fizetéseket már 1926. évben a közös pénztárnál teljesíteni fogják és így ezen adóságok szolgálatának ellátása előreláthatóan a közös pénztár által még a folyó évben kezdetét veheti. Az innsbrucki megállapodás alá nem tartozó, nem biztosított adóságok, magyar megjöléssel el nem látott címleteinek szolgálatát a magyar állam nem kezdheti meg, mert a szolgálat ellátása tekintetében a hitelező címlettulajdonosok érdekképviseletei és az adós utódállamok még nem tudtak megállapodásra jutni. III. A háború előtti magyar államadósság mego-ztásánál a Jóvátételi Bizottság határozata szerint az egyes utódállamok javára csak azok a címletek fognak figyelembe vétetni, amelyek ellenőrzés céljából letétbe helyeztetnek. E határozat folytán a magyar királyi kormány elrendelte a nem biztosított adósságok magyar megjelöléssel ellátott címleteinek, vatamint a többi államok között felosztott biztosított adósságok magyar tulajdonban levő címleteinek letétbe helyezését. Ezek a címletek külföldön a magyar királyi külképviseleti hatóságoknál voltak letétbe helyezendők s azok által a budapesti magyar királyi központi állampénztárba beküldendők. Az ellenőrzés foganatosítása után letétbe helyezett címletek a letevők részére vissza fognak adatni. Ezek a címletek egyelőre továbbra is a 960/1925. M. E. s/.ámú rendelet alapján zárolt letétben őriztetnek mindaddig, amíg a Jóvátételi Bizottság a verifikálási eljárást az. összes utódállamokban be nem fejezi. IV. A volt ellenséges államok alattvalóival szemben az államadóssági szolgálat a háború kitörésével be lett szüntetve. Ezek az államok, illetve állampolgáraik a háború előtt vagy a háború alatt esedékessé vált, hátralékos államadóssági követeléseiket a trianoni békeszerződés 231. cikkének rendelkezései alapján érvényesíthetik Magyarországgal szemben. A volt barátságos és semleges államok polgáraival szemben a háború folyamán nem állott fenn fizetési tilalom s így ezen állam polgárai esedékes magyar államadósági értékeiket akadály nélkül beválthatták egészen 1919.
