Külügyi Közlöny 5. 1925

1925-08-29 / 8. szám

3. §• A m. kir. külképviseleti hatóságokhoz in­tézett megkereséseket magyar nyelven kell szö­vegezni. Eltérés ettől csak azokhoz a konzuli hivatalokhoz intézet megkereséseknél van, amelyeknek nevei mellett az I. alatt mellékelt kimutatás az idegen nvelv használatának szük­ségét jelzi. A m. kir. állami elme- és ideggyógyintéze­tekben, a m. kir. állami, a köz- és a nyilvános jellegű kórházakban ápolt külföldi állampolgá­rok honossága, valamint az ezek és hozzá­tartozóik" vagyoni viszonyainak megállapításá­ról szóló bizonyítványok beszerzése ügyében kelt megkereséseket a jelen rendelet II. számú mellékletén foglalt minta felhasználásával kell teljesíteni és azokat a 2. §-ban foglaltak figye­lembe vételével kell továbbítani. A címben megnevezett hatóságok és köz­intézetek részéről a külföldi hatóságokhoz vagy kö? intézetekhez intézett megkeresésekhez, ameny­nyiben az eddigi gyakorlat alapján szükséges, az illető külföldi hatóság vagy közintézet hiva­talos nyelvén kiállított fordítást kell csatolni. Ebben a tekintetben a következő rendel­kezésekre kell figyelemmel lenni: A román királyság területére irányuló meg­keresés esetében nemcsak ezt, hanem az eset­leges mellékleteket is román nyelvre kell lefor­dítani. A lengyel köztársaságba küldött meg­kereséshez és ennek mellékleteihez lengyel­vagy francianyelvü fordítást kell csatolni, az annakidején Ausztriához tartozott lengyel terü­letekre irányuló megkereséshez és ennek mel­lékleteihez azonban francia vagy lengyel helyett nemetnyelvü fordítás is csatolható. A cseh­szlovák köztársaság és a szerb-horvát-szlovén királyság, valamint az Ausztria területére irá­nyított megkeresésekhez fordítást csatolni nem kell. A Németországba küldendő megkeresések­nek és azok mellékleteinek németnyelvű, az egyéb államokba irányított megkereséseknek és ezek mellekleteinek francianyelvü fordí­tással való ellátása az ügy érdekében minden esetben ajánlatos. Ha a megkereső hatóság vagy közintézet a jelen §-ban megjelölt esetekben a fordításokat maga kiállítani nem tudja, a 2. §~ban meg­állapított eljárást azzal a kiegészítessel kell alkalmazni, hogy a megkereséseket és ezeknek esetleges mellékleteit a m. kir. belügyminis­terium fordító-osztályához kell irányítani, még pedig azzal, hogy azokat lefordítás után a 2. §-ban foglaltak szerint elkészített borítókba (kötegbe) helyezve, közvetlenül továbbítsa a m. kir. külügyministerium futárosztályához. 5. §. A fordítási költségek lehető elkerülése cél­jából a külföldre irányított megkeresésekhez csak annyi mellékletet kell csatolni, amennyi az ügy elbírálásához feltétlenül szükséges. l'gy iratcsomagoknak (kötegeknek) továbbí­tását általában minden vonatkozásban lehető­leg mellőzni kell, hacsak az érdekelt külföldi hatóság, vagy közintézet azt kifejezetten nem kéri. Ebben az esetben az ügyiratokat fordí­tással ellátni nem kell. 6. §. A m. kir. külképviseleti hatóság a belföldi hatóságoktól vagy közintézetektől eredő és hozzájuttatott megkereséseket az erre illetékes szervek útján a címzett külföldi hatóságokhoz vagy közintézetekhez továbbítja; a megkeresés elintézése után a kézbesítést bizonyító iratot, a megkeresés megkísérelt teljesítésének eredmény­telensége esetén pedig a megfelelő értesítéssel kiegészített ügyiratokat, megfelelő esetekben a külföldi hatóságoktól vagy közintézetektől a kérdéses ügyekben továbbítás végett hozzá­juttatott válaszokat is az illetékes hazai ható­ság vagy közintézet címével ellátott boríté­kokba helyezi és ezeket összegyűjtve csoma­gonként a m. kir. külügyministerium futárosz­tályához továbbítja. • 7. §. A m. kir. külügyministerium futárosztálya a m. kir. külképviseleti hatóságok által cso­magokban felterjesztett, külföldről érkezett iratokat közvetlenül a címzett belföldi ható­ságokhoz és közintézetekhez továbbítja. II. FEJEZET. Eljárás a belföldi hatóságokhoz és közintézetekhez érkező külföldi megkeresések esetében. 8. §. A külföldi hatóságoktól vagy közintézetek­től a címben megnevezett hatóságok vagy közintézet^k intézkedési körébe tartozó ügyek­ben, vagy címére érkezett megkeresések rend­szerint a külállamoknak Magyarországon szé­kelő külképviseleti hatóságai útján jutnak a m. kir. külügyministerhez. Ezeket a megkere­séseket — amennyiben természetüknél fogva a m. kir. népjóléti ós munkaügyi minister elbírá­lását nem igényelik, — a m. kir. külügymi­nister közvetlenül továbbítja az intézkedésre illetékes vagy címzett hatósághoz vagy köz­intézethez, amely soronkívül megadott válaszát kisérő jelentéssel közvetlenül a m. kir. külügy­ministerhez terjeszti fel, aki a továbbiak iránt megfelelően intézkedik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom