Külügyi Közlöny 5. 1925

1925-05-25 / 6. szám

V. évfolyam. Bndapest, 1925 május 25-én. 6. számKÜLÜGYI KIADJA A MAGYAR KIRÁLYI KÜLÜGYMINISZTÉRIUM. RENDELETEK. 4612/lc—1925. szám. Rendelet a pénzforgalmi és hiteligénylési kimutatások felterjesztésének mellőzése tárgyában. Az ügykezelésnek a lehetőségig menő egyszerűsítése céljából ezennel elrendelem, Kogy az 1922. évi június hó 8-án kelt és az 1922. évi Külügyi Közlöny 11. számában közzétett 7889/lc—1922. számú rendeletemmel előírt negyedévenként minden év február, május, augusztus és november elején esedékes pénzforgalmi és hiteligénylési kimutatás felterjesztése további intézkedésig a jövőben mellőztessék. Budapest, 1925. évi április hó 17-én. A minister helyett; Nuber, s. k. 61.493/8b—1925. szám. Rendelet a háború előtti magyar államadósságok jövőbeni kezelése tárgyában. Minthogy a magyar királyi külképviseleti hatóságokhoz magyar és külföldi állampolgárok gyakran fordulnak felvilágosításért a háború előtti magyar államadósságok jövőbeni kezelésének kérdését illetőleg, szükségesnek vélem tudomásukra hozni a következőket: „A háború előtti magyar államadósságokról a trianoni békeszerződés 186. cikke és az ezt a cikket követő függelék rendelkezik. A hivatkozott cikk különbséget tesz a vasútakkal vagy más javakkal biztosított és a nem biztosított adósságok között. Úgy a biztosított, mint a nem biztosított adósságok felosztandók a régi Magyarország utódállamai között — ideértve a jelenlegi Magyarországot is. Erre a felosztásra a hivatkozott cikkben lefektetett alapelvek szemelőtt tartásával a Jóvátételi Bizottság illetékes. I. A biztosított adósságok: az 1870. évi nyereménykölcsön, a tiszai és szegedi nyereménykölcsön, a Budapest—pécsi vasúti kölcsön, a 3%-os Yaskapu szabályozási kölcsön, a 3V2V0-OS koronajáradék-kölcsön és az 1910. évi 4%-os járadékkölcsön. A Jóvátételi * Bizottság a felsorolt biztosított adósságokra vouatkozólag a következőképen határozott: 1. Az 1870. évi nyereménykölcsön a tiszai és szegedi nyereménykölcsön és a Budapest— pécsi vasúti kölcsön egészben a jelenlegi Magyarországot terhelik. E kölcsönök szolgálatát Magyarország ellátja. Az adósságok koronaértékre szólván, a fizetések természetesen magyar koronában történnek. 2. A 3%-os Yaskapu szabályozási kölcsön egészben Romániát terheli. E kölcsön jövőbeni szolgálatának ellátása ennélfogva Magyarországra semilyen tekintetben nem tartozik, hanem kizárólag a román állam feladata. 3. A 3V2V0-OS koronajáradék-kölcsön a jelenlegi Magyarország ós Románia között oszlik meg a megállapított százalékos arányban; míg az 1910. évi 4°/o-os járadékkölcsönből valamennyi utódállam részt köteles vállalni. A Jóvátételi Bizottság határozata értelmében a felosztás kezdő időpontja 1919. évi július hó 1., vagyis minden állam a felosztott biztosított adósságokból reá eső rósz szolgálatát ettől az időponttól kezdődőleg köteles ellátni. Ezeket az adósságokat a Jóvátételi Bizottság ténylegesen még nem osztotta fel s ezért szolgálatukat a magyar állam eddig nem vehette fel. A szolgálat felvétele esetén ugyanis Magyarország olyan fizetéseket is teljesítene, amely fizetések a tényleges felosztás alapján más államok által lesznek teljesítendők. II. A nem biztosított adósságolt: a 4%-os magyar koronajáradék-kölcsön, a 4%-os magyar földtehermentesítési kölcsön, a 4° o-os magyar aranyjáradék-kölcsön, az 1913. évi 472%-os járadékkölcsön és az 1914. évi 472%-os törlesztéses járadékkölcsön. Az említetteken kívül a nem biztosított adóssághoz tartoznak még az 1902. évi V. t.-c. 7. §-a alapján a magyarországi városok és községek részére kiadott 472%-os államadóssági kötvények is; e kötvények azonban természetüknél fogva nem lehetnek természetes személyek tulajdonában s ennélfogva sorsuk, különösen német állampolgárokra nem bír érdekkel.