Külügyi Közlöny 5. 1925

1925-05-25 / 6. szám

1. A nem biztosított adósságokból a Jóvátételi Bizottság által a jelenlegi Magyarország terhére megállapított adósságrész nevezetesen azon címletek szolgálatát, amely címletek a trianoni békeszerződés 186. cikkét követő függelék rendelkezéseihez képest hivatalos magyar megjelöléssel elláttattak, Magyarország teljesíti, tekintet nélkül a címlettulajdonosok állampolgárságára. 2. A nem biztosított adósság aranyra és vagylagosan külföldi értékre szóló kibocsátásainak a volt osztrák-magyar monarchia területén kívül levő, magyar megjelöléssel el nem látott címletei jövőbeni szolgálata tekintetében 1923. évi június hó 29-én Insbruckban jegyzőkönyvi megállapodás jött létre. E megállapodás értelmében a szóbanforgó kibocsátások, névszerint a 4°/o-os aranyjáradé-kölcsön, az 1913. évi 472°/O-OS járadékkölcsön és az 1914. évi 4'/2°/o-os törlesztéses járadékkölcsön külföldön elhelyezett címletei jövőbeni szolgálatának ellátása egy Párisban székelő közös pénztár (Caisse Commune) feladata. A 4%-os aranyjáradékkölcsön címletei után az azok eredeti kamatozásának megfelelelő kamatösszeg 32% dj^ 8.Z 1913. évi 472%-os járadékkölcsön és az 1914. évi 472%-os törlesztéses járadékkölcsön címletei után pedig az azok eredeti kamatozásának megfelelő kamatösszeg 27%-a fizetendő aranyban, vagy arany helyett, a pénztár választása szerint, font sterlingben, vagy dollárban. E kölcsönöknek a trianoni békeszerződés életbelépésétől, vagyis 1921 évi július 26-ától 1924. évi december hó 31-ig' esedékessé vált hátralékai 1926. évi január hó 1-től kezdve 12 év alatt negyedévi részletekben fognak törlesztetni. 3. Az |insbrucki megállapodás alá nem tartozó, nem biztosított adósságok, magyar megjelöléssel el nem látott címleteinek szolgálatát a magyar állam nem vehette fel, mert ezeket az adósságokat a Jóvátételi Bizottság ténylegesen még nem osztotta fel. III. A háború előtti magyar államadósság megosztásánál a Jóvátételi Bizottság határozata szerint az egyes utódállamok javára csak azok a címletek fognak figyelembe vétetni, amelyek ellenőrzés céljából letétbe helyeztetnek. E határozat folytán a magyar királyi kormány elrendelte a nem biztosított adósságok magyar megjelöléssel ellátott címleteinek, valamint a több állam között felosztott biztosított adósságok . magyar tulajdonban levő címleteinek letétbe helyezését. Ezek a címletek külföldön a magyar királyi külképviseleti hatóságoknál voltak letétbe helyezendők s azok által a budapesti magyar királyi központi állampénztárba beküldendők. Az ellenőrzés foganatosítása után letétbe helyezett címletek a letevők részére vissza fognak adatni. IV. A volt ellenséges államok alattvalóival szemben az* államadóssági szolgálat a háború kitörésével be lett szüntetve. Ezek az államok, illetve állampolgáraik a háború előtt vagy a háború alatt esedékessé vált, hátralékos államadóssági követeléseiket a trianoni békeszerződés -231. cikkének rendelkezései alapján érvényesíthetik Magyarországgal szemben. A volt barátságos és semleges államok polgáraival szemben a háború folyamán nem állott fenn fizetési tilalom s így ezen állam polgárai esedékes magyar államadóssági értékeiket akadály nélkül beválthatták egészén 1919. évi március haváig, amikor az úgynezett tanácsköztársaság az államadóssági szolgálatot úgy a magyar mint a külföldi állampolgárokkal szemben beszüntette. Miután pedig az államadóssági szolgálatnak 1920. óv január 1-ével történt újbóli felvétele alkalmával az osztrák békeszerződés tervezete már ismeretes volt és előre látható volt, hogy a magyar békeszerződés az államadósságokra vonatkqzólag hasonló rendelkezéseket fog tartalmazni, az államadósság szolgálata csak a magyar állampolgárokkal szemben vétetett fel. A békeszerződés fokozatos végrehajtásával kapcsolatban Magyarország részben már felvette az államadósságok szolgálatát a külföldi állampolgárokkal szemben is, mint a fentebb mondottakból kitűnik, az egészen Magyarország terhére rótt biztosított adósságok címleteire, valamint a nem biztosított adósságok hivatalos magyar megjelöléssel ellátott címleteire vonatkozólag. A több állam között megosztott biztosított adósságok címleteinek és a nem biztosított adósságok magyar megjelöléssel el nem látott címleteinek szolgálata, mint fentebb már szintén említve lett, az adósságok tényleges felosztása hiányában nem volt felvehető. V. Az 1919. évi október 1-én lejárt, 250 millió korona névértékű 572 7o-os állami pénztárjegykölcsönt és az 1921. április 1-én lejárt 150 millió német birodalmi márka névértékű 5o/°-os állami pénztárjegy-kölcsönt a Jóvátételi Bizottság nem vette fel a háború előtti magyar államadósság közé, azzal a megokolással, hogy ezek az adósságok a háború folyamán prolongáltattak s így nem tekinthetők háború előtti államadósságoknak. Ezen álláspont folytán ezekre az adósságokra nézve a trianoni békeszerződésnek háborús magyar államadósságokról rendelkező 188. cikkében foglaltak irányadóak.! A szóbanforgó adósságok ügye még rendezésre szorul." Budapest, 1925. évi május hó 13-án. Wálkó, s. k.