Külügyi Közlöny 1. 1921 (Budapest, 1922)

1921-10-01 / 2. szám

társaság az engedély iránt beadott kérvényében tett kijelentéséhez képest: 1. Aláveti magát az ezen engedély alapján folytatott egész üzlete tekintetében az érvényben levő és jövőben megalkotandó magyar törvényeknek és rendeleteknek, úgyszintén a magyar bírói és közigazgatási hatóságoknak, továbbá lehetővé teszi a külföldi kikötőben való ellenőrzést és kijelenti, hogy külföldre való telepítéssel vagy gyarmatosítással nem foglalkozik. 2. Szigorúan betartja az 1909: II. t.-c. rendelkezéseit, valamint az annak végrehajtása tárgyában kibocsátott 1909. évi 57.000. B. M. sz! Utasítást,'nemkülönben az érvényben levő és még kiadandó rendeleteket. Ellenkező esetben az engedély megvonható. 3. Az engedély tartama alatt a kivándorlási alap javára az engedély-okmány kiállításától számított 1 hónap alatt 100 V. (egyszáz font) engedélydíjat fizet a budapesti m. kir. központi állampénztárba. 4. A társaságnak az 1909 : II. t.-c. 8. §-ának rendelkezéseihez képest óvadékul törvényes magyar értékben 100.000 (Egyszázezer) koronát, helyettesének óvadéka gyanánt pedig 50.000 (ötvenezer) koronát kell letenni. Mindkét óvadék kamatai a letevőt illetik. 5. A társaság kötelezettséget vállal arra nézve, hogy Magyarország területén kivándorlókat szállításra kizárólag a budapesti, illetve határ-irodái útján fogad el, ügynököket és közvetítőket kivándorlók szerzésére nem alkalmaz és ilyenektől kivándorlókat el nem fogad, továbbá, hogy külföldi expediensei, ügynökei és közvetítői Magyarország területére kiterjedőleg ügynöki működést kifejteni nem fognak. Yégül kötelezi' magát a társaság, hogy érdekkörébe tartozó és a vele üzleti összeköttetésben álló gőzhajóstársaságoknál oda fog hatni, hogy ezek által magyarorssági kivándorlóknak törvényellenes szállítása ne történjék. " G. Kötelezi magát a társaság arra, hogy magyarországi felnőtt kivándorlónak fedélközi, illetőleg III. osztály viteldíját, a behajózási kikötőből számítva azon viteldíjon alul, amely a legnagyobb transatlanti gőzhajóstársaságnál érvényben áll, nem fogja megállapítani addig, míg egy nem engedélyezett társaság részéről újólag fellépő verseny által alacsonyabb viteldíjak szabására kényszerítve nem lesz. 7. A társaság ezen engedély alapján trieszti (vagy a fent körülírt adriai kikötőbeni), továbbá cherbourgi, rotterdami és hamburgi irodáiban folytatott üzletkörében is, a magyar törvényekben ós rendeletekben megállapított könyveket fogja vezetni és aláveti magát annak, hogy a m. kir. belügyminiszter megbízottja által a társaság ezen üzletkörére vonatkozó ügykezelését bármikor megvizsgálhassa, a könyvekből kivonatot készíthessen és általában az iroda eljárását ellenőrizhesse. A trieszti (vagy a fent körülírt adriai kikötőbeni), továbbá cherbourgi, rotterdami és hamburgi irodáiban magyar kivándorlókkal kötött szállítási szerződések útján járó bélyegilletéket a társaság a m. kir. államkincstárnak beszolgáltatja. 8. A társaság minden általa szállított 12 éven felüli magyarországi kivándorló után 10 koronát, minden 12 éven aluli kivándorló után pedig 5 koronát fog a kivándorlási alap javára fizetni. Ugyanezen díjakat fogja fizetni előre váltott (prepáid) jeggyel utazó kivándorlók után. E d^jak a hajóviteldíjakba bele vannak értve és azok a kivándorlóktól külön nem szedhetők; ezeket a díjakat a társaság &•/, oly I. és II. osztályú utasok után is fizeti, akiknek útlevelébe az utazás célja gyanánt „kivándorlás" van bejegyezve. 9. Az amerikai fejadót jogosítva van a társaság az utasoktól külön beszedni. 10. A társaság köteles a magyarországi kivándorlókat Budapesten, illetőleg legkésőbb a magyar határállomáson olyként csoportosítani, hogy a kivándorlók feletti felügyelet az ő előnyükre csoportokban vagy különvonatok szállításánál minél hatályosabban gyakorolható és a kivándorlók útközben minden károsítástól megóvhatok legyenek. 11. A társaság a magyarországi kivándorlókat a magyar határ átlépése előtt a társaság költségére orvosilag megvizsgáltatja arra nézve, hogy egészségi szempontból megfelelnek-e a tengerentúli kikötőben meghatározott követelményeknek. A társaság köteles a magyar kivándorlókat lehetőséghez képest abba az engedélyokmányban megnevezett európai kikötőbe irányítani, amely azon útvonal végpontján fekszik, amely ez állami felügyelet és a kivándorlók érdekei megóvása szempontjából legmegfelelőbbnek mutatkozik. Az útvonal megválasztását, illetőleg a kivándorlókra nem szabad kényszert gyakorolni. 12. A társaság a határállomásról egyidejűleg elutazó minden 72 főből (2 vasúti kocsi) álló kivándorló csoport részére egy magyarul beszélő vezetőt állit, aki a csoportot a kikötőig kíséri. Vezető csak a társaság állandó alkalmazottja lehet. 13. A társaság gondoskodni köteles arról, hogy a magyarországi kivándorlók a magyar határállomástól a kikötővárosig megtett vasúti útjukban, a társaság részéről előzetesen már megállapított étkezőállomásokon egyszer napjában kielégítő, tápláló, tiszta és meleg ebédet, este pedig egy kielégítő meleg vagy hideg vacsorát kapjanak. Azoknál a vasúti utazásoknál, melyet előző este kezdettek meg, a reggeli órákban reggelizésről kell gondoskodni. 14. A társaság köteles a kivándorlóknak csoportonkénti vagy különvonatok útján történt szállításánál a kivándorlók podgyászának velük való szállításáról gondoskodni. Ha az ilymódon történő szállításnál a kivándorlók valamely városban mégis kénytelenek vasúti pályaudvart változtatni, a podgyászszállításról szintén gondoskodni kell. A szabályszerű podgyászszállítási díjak a kivándorlóktól beszedhetők. A podgyász biztosításáról a társaság az 1909: II. t.-c. 23. §-a értelmében gondoskodni tartozik. 15. A társaság törekedni fog a közbeeső államok illetékes hatóságainál elérni azt, hogy a magyarországi kivándorlók a határállomásokon a törvényszabta podgyász vizsgálatoknál és egyéb vám- és politikai ellenőrzésnél kíméletes és humánus elbánásban részesüljenek. 16. A társaság köteles a kivándorlókat oly képen csoportosítani, illetőleg a kikötőkbe irányítani, hogy ezek az elkerülhetetlenül szükséges időnél tovább a kikötőben ne vesztegeljenek. A társaság köteles azokat a kivándorlókat, akik bármely oknál fogva a behajózás megkezdéséig valamely kivándorlási szállóban, lakóházban vagy egyéb időleges hajlékul szolgáló helyiségekben elhelyezést nyernek, szigorúan a magyar törvények és rendeletek követelményeinek megfelelő módon elszállásolni és ellátni, kivéve azt az esetet, ha az illető államban. vagy kikötővárosban az ottan honos kivándorlókra nézve kedvezőbb rendelkezések állanak fenn, mert *z esetben a magyar kivándorlókra is ezek alkalmazandók. Emellett azonban a társaság kiváltképen még arra köteles ügyelni, hogy : aj a magyarországi kivándorlók más országbeli kivándorlóktól, amennyire csak lehet, elkülönítve helyezendők el, különös tekintettel arra, hogy a