Külügyi Évkönyv, 1942

KÜLPOLITIKAI OKMÁNYOK 1941-RŐL (dr. BAROSS DKUCKER GYÖRGY) - Görögország kapitulálása

szemben, a birodalmi kormány ezúttal is a béke és a Szovjetunióval való barátság fenntartása javára avatkozott be. A birodalmi kormány a segítségért Németországhoz forduló román kormánynak engedékenységet tanácsolt és azt ajánlotta neki, hogy engedje át Besszarábiát és Észak Bukovinát Szovjet-Orosz országnak. A román kormány beleegyező válaszával egyidejűleg közölték a szovjetkormánnyal a román kormánynak azt a kérését, hogy elegendő időt engedjenek neki e nagy területek kiürítésére és az ottani lakosság vagyonának és életének biztosítására. A szovjetkormány azonban megint ultimátumot intézett Romániához és még annak lejárta előtt, június 28-án megkezdte Bukovina egyes részeinek, majd egész Besszarábiának a Dunáig való megszállását. Szovjet-Oroszország ezeket a területeket is azonnal annektálta, bolsevizálta s ezzel valósággal tönkretette. Amikor a Szovjetúnió a birodalmi kormány részéről Moszkvában átengedett összes keletcurópai és balkáni érdekterületeit megszállotta és bolsevizálta, ezzel világosan és kétségtelenül a moszkvai szerződésekkel ellentétben járt el. A jegyzék negyedik szakasza a Szovjet-Oroszország balkáni előretörése következtében ezen a területen felvetett területi kérdésekkel foglalkozik. Molotov berlini látogatása alatt a birodalmi kormány kénytelen megállapítani, hogy Oroszország csak akkor hajlandó igazi baráti együttműködésre a háromhatalmi szerződés államaival, főleg pedig Németországgal, ha az hajlandó a SzovjetOroszországtól ennek fejében követelt ár megfizetésére. Ez az ár pedig a Szovjetúnió további előretörése Észak- és DélkeletEurópában ... Németország — hangsúlyozza a jegyzék — ezeket az orosz követeléseket, amelyeket a szovjetkormány a háromhatalmi egyezmény államaival való összefogás előfeltételeinek jelölt meg, természetesen nem fogadhatta el. Ezzel a háromhatalmi egyezmény államainak a Szovjetúnióval való megegyezés érdekében kifejtett fáradozásai meghiúsultak. Ez az elutasító orosz magatartás 1941. januárban ezúttal elsőízben diplomáciai téren is érvényesült. Amikor ugyanis Németország ebben a hónapban Bulgáriában bizonyos biztonsági intézkedéseket tett angol csapatok görögországi partraszállása ellen, a berlini orosz nagykövet hivatalos jegyzékben utalt arra, hogy a Szovjetúnió Bulgária és a két tengerszoros területét Szovjet-Oroszország biztonsági övezetének tekinti és hogy a Szovjetúnió nem nézheti közömbösen az ezen a területen lejátszódó eseményeket, amelyek e biztonságot veszélyeztetnék. — — — A szovjetkormány a német kormány nyilatkozata ellenére közvetlenül a német csapatok bevonulása után nyilatkozatot tett közzé Bulgária címére és e nyilatkozatnak egyenesen