Külügyi Évkönyv, 1942

KÜLPOLITIKAI OKMÁNYOK 1941-RŐL (dr. BAROSS DKUCKER GYÖRGY) - Görögország kapitulálása

nák ezzel bizonyítani, hogy már e területek urainak érzik magukat. A június 17-éről 18-ára virradó éjjel orosz előőrsök ismét átjöttek németbirodalmi területre és esak hosszabb harc után lehetett őket visszaűzni. Ezzel azonban most már eljött az az óra, amikor szembe kell szállni a zsidó angolszász háborús uszítókkal, valamint a bolsevista moszkvai központ zsidó hatalmasaival. — Német nép! Ebben az órában oly felvonulás megy végbe, amely kiterjedésre és mértékre nézve eddig a legnagyobb a viiágon. A narviki győztes harcosai finn bajtársakkal együtt az északi Jeges-tengernél állanak. Német hadosztá.yok Norvégia meghódítójának parancsnoksága alatt együtt védelmezik Finnország földjét a tábornagyuk vezetése alatt álló f.nn szabadsághősökkel. Kelet-Poroszországtól a Kárpátokig terjednek a német keleti arcvonal alakulatai. A Prut partjain, a Duna alsó folyásán egészen a Fekete-tenger partjáig német és román csapatok egyesülnek Antonescu államfő vezetése alatt. Ennek az arcvonalnak a feladata tehát nemcsak egyes országok védelme többé, hanem Európa biztosítása s ezzel mindenkinek megmentése. — Ezért ma elhatároztam, hogy a Németbirodalom és népünk sorsát és jövőjét újra katonáinkra bízom. Legyen Isten segítségünkre éppen ebben a harcban. Berlin, 1941. június 22. Hitler Adolf. Ribbentrop németbirodalmi külügyminiszter június 22-én, vasárnap reggel hat órakor a külügyminisztérium szövetségtanácsi termében a német és a külföldi sajtó képviselői előtt rádión át ismertette a világ közvéleményével a németbirodalmi kormánynak a szovjetkormányhoz intézett jegyzékét.* A jegyzék mindenekelőtt megemlékezik a Szovjet-Oroszországgal 1939 augusztusában megkötött megnemtámadási szerződésről és 1939. szeptember 28-án a két állam között létrejött barátsági és határegyezményről. A lényege ezeknek a szerződéseknek a következő volt: 1. A két ország kölcsönösen kötelezettséget vállalt, hogy egymást nem támadja meg és békés szomszédságban él egymással. 2. Elhatárolták az érdekköröket, amennyiben a Németbirodalom lemondott minden befolyásról Finnországban, Lettországban, Észtországban, Litvániában és Besszarábiában, a volt * A német külügyminiszter beszédét — a helyszűkére való tekintettel — csak hézagosan közölhetjük. Részletesen lásd Külügyi Szemle 1941. évf. szeptemberi számban. A szerk.