Külügyi Évkönyv, 1942

KÜLPOLITIKAI OKMÁNYOK 1941-RŐL (dr. BAROSS DKUCKER GYÖRGY) - Jugoszlávia összeomlása

a háború utáni német—jugoszláv kapcsolatok kevéssé örvendetes fejezetének, minden körülmények között megfelelt a két ország valódi érdekeinek. A két á lam között komoly érdekellentétek egyáltalán nem állottak fenn és Németország, valamint Jugoszlávia gazdaságilag igen szerencsés módon egészítette ki egymást. Ugyanebben az időben a Duce politikája által az olasz— jugoszláv viszonyt új baráti alapra helyezték. Az is a tengely elvitathatatlan érdeme volt, hogy ezekben az években sor kerülhetett a Jugosz'ávia és egyéb szomszédai között fennálló kapcsolatok megszilárdítására. A Führer és Sztojadinovics akkori jugoszláv miniszterelnök távolbanéző politikájának lehetett tulajdonítani, hogy Kémetország és Jugoszlávia között ezeknek az éveknek során szoros baráti együttmunká kodás jött létre, ame'y a két ország közötti komoly ellentéteknek még a lehetőségét is kizárhatta volna. A Sztojadinovics-kormány 1939-ben bekövetkezett bukása után nemsokára kiderült, hogy ebben az államban erős tényezők vannak munkában, ame'yek célul tűzték ki a Németországgal való kiegyezés és barátság útjának elhagyását és Jugoszlávia előzőleg követett külpolitikájához történő visszatérést. Ez a külpolitika a szembená lást jelentette Németországgal. Ezek a törekvések eleinte burkolt formában jelentek meg, a franciaországi La Charité-ben talált okmányok azonban alapos felvilágosítást nyújtottak. A francia vezérkarnak ezek az okmányai, ame yeket a közvélemény is meg fog ismerni, azt bizonyítják, hogy Jugoszlávia már a háború kitörése előtt — már 1959 nyara óta — az Angliával és Franciaországgal fennálló politikai együttmunká kodással h émetország ellen irányuló egyértelmű politikát folytatott. Ezek az irományok összefoglalva a következőket bizonyítják: 1. Franciaország 1939 nyarán, tehát már a háború kitörése előtt, tervbevette egy közelkeleti francia expedíciós hadsereg megszervezését és egyúttal érintkezésbe lépett a jugoszláv vezérkarral is. A belgrádi francia követ és a jugoszláv vezérkar közti első e'őkészítő megbeszélés a tervezett szaloniki vállalkozásra vonatkozóan 1939. augusztus 19-én zajlott le. 2. 1939 novemberében a jugosz'áv kormány és a vezérkar kívánságára a kapcsolatok Franciaországba induló különleges katonai küldöttség kijelölésével még szorosabbá váltak. Ugyanezt a cé t szolgálta az is, hogy Gamelin tábornok törzséből egy tisztet vezényeltek Belgrádba. 3. 1940. április 16 án a belgrádi francia követ megbeszélést folytatott Nedics jugoszláv hadügyminiszterrel, amelyek a katonai megbeszé érek felvételét célozták. Jugoszlávia a megbeszélések értelmében különösen megbízható összekötőtisztet küld a közelkeleti francia expedíciós hadsereg főparancsnokának