Külügyi Évkönyv, 1942
KÜLPOLITIKAI OKMÁNYOK 1941-RŐL (dr. BAROSS DKUCKER GYÖRGY) - Jugoszlávia összeomlása
— Miniszterelnök Ür! A német kormány nevében és meg bízásából van szerencsém Nagyméltóságoddal a következőket közölni: — A német kormány Jugoszláviának a hármas egyezményhez a mai napon történt csatlakozása alkalmából megerősíti azt az elhatározását, hogy mindenkor tiszteletben tartja Jugoszlávia felségjogát és területi épségét. Fogadja, Miniszterelnök Ür, kiváló nagyrabecsülésem kifejezését. Joachim von Ribbentrop. A második jegyzék szövege a következő: — Miniszterelnök Ür! — Hivatkozással azokra a megbeszélésekre, amelyek a mai napon Jugoszláviának a hármas egyezményhez történt csatlakozása alakmából folytak, a német kormány nevében ezennel van szerencsém megerősíteni a tengelyhatalmak kormányainak és a jugoszláv kirá yi kormánynak azt a megállapodását, hogy a tengelyhatalmak kormányai a háboiú alatt nem fognak azzal a követeléssel fordulni Jugoszláviához, hogy engedje meg német csapatok átvonu ását vagy átszállítását Jugoszlávia területén. Fogadja, Miniszterelnök Ür, kiváló nagyrabecsülésem kifejezését. Joachim ven Ribbentrop. Március 27-én belpolitikai fordulat következett be Jugoszláviában, melynek eredményekép Pál régensherceg és a régenstanács lemondtak, II. Péter király vette át a hatalmat, a miniszterelnököt és a külügyminisztert letartóztatták, Szimovics Dusán hadtestíábornok elnökletével új kormány alakult és a külügyi tárcát az angol-francia barátságáról ismert Nincsics volt külügyminiszterrel töltöttek be. Április 6-án, vasárnap, német csapatok lépték át a jugoszláv határt. Ennek az akciónak magyarázatául Berlinben kormánynyilatkozatot adtak ki, mellyel kapcsolatban a Német Távirati Iroda a következőket jelentette: A német birodalmi kormány Jugoszláviára vonatkozó hivatalos nyilatkozata azt mondja, hogy Anglia most Jugoszláviában engede mes eszközt lát arra, hogy lehetőleg az egész Balkánt lángbaborítsa. Ezzel az angol pohtikával szemben Németország törekvése kezdettől fogva az volt, hogy a ba.káni érdekeket összhangba hozza és ezzel megkímé je a Balkán-államokat a háború csapásától. A Führer ennek a békés balkáni célkitűzés nek következetes szem előtt tartásával a hatalom átvétele óta síkraszál.t a jugoszláv állammal folytatott barátsági politikai és együttmunkáJkodás érdekében. Ez a politika, amely véget vetett