Külügyi Évkönyv, 1941

TANULMÁNYOK - A hazatért erdélyi és keleti részek jelentősége (dr. KENÉZ BÉLA)

Magyarország szempontjából, amelynek erdőből való kifosztottságát az előbbi két terület visszacsatolása se tudta megszüntetni,.a legértékesebb gazdagodást mégis a visszanyert bükk-, fenyő- és tölgyerdők rengetegei szolgáltatják. A szántóföld főterménye ott is a búza és a kukorica. Az előbbiből valamivel kisebb, az utóbbiból nagyobb a vetésterület, mint trianoni Magyarországon. A rozs-, árpa- és burgonyatermelésnek ott kisebb a jelentősége, — a zabtermelésnek lényegesen nagyobb, mint a trianoni területen, a termésátlagok pedig általában valamivel kisebbek, amit az éghajlati és talajviszonyokon kívül egyes vidékek fejletlenebb gazdasági kultúrájával és a nem gazdasági szempontoktól vezetett „agrárreform" következéseivel magyarázhatunk. A részletesebb adatokat következő táblázat mutatja: búza rozs árpa zab kukorica . .. burgonya .. Bevetett terület (1000 kat. hold) Bevetett terület a szántóföld %-ában 26.9 10.9 8.5 4.2 21.4 5.3 Termésátlag kat. holdankint Q Termésmennyiség 1937-ben (millió q) -dj aj 3.6 0.546 0.583 1.0 4.2 3.2 2-62 0.598 1.07 0.090 0.83 0.104 0.41 0.229 2.09 0.565 0.51 0.073 00 >> OJ "SS® ^Z'O [h ® fe u W 25.7 3.9 4.5 9.9 24.3 3.1 I 5 60 § ra cs QO 7.6 5.9 6.9 6.8 13.3 49.9 8) "3 £ ]3Ö« 5.9 6.0 5.6 4.4 7.5 44.0 A vetőmag leszámítása után a búzából és rozsból a trianoni területen (160 + 50) 210 kg, keleten csak (124 + 19) 143 kg a fejadag. Ezt a különbséget azonban, mivel a keleti részék egyes vidékei kevesebb búza- és rozslisztet fogyasztanak, pótolja az ottani nagyobb kukoricatermelés. Rendes körülmények közt tehát a három terményből Erdély önellátás útján ki tudja elégíteni szükségletét és valószínűleg árpából és zabból is. A burgonya fejadagja ott jóval kisebb, mint a trianoni