Külügyi Évkönyv, 1941

TANULMÁNYOK - A hazatért erdélyi és keleti részek jelentősége (dr. KENÉZ BÉLA)

s a 47.000 főnyi haláleset levonása után 25.000 főnyi születési többletet jelent évenkint, — az 1937. évi rumániai adatok szerint. Ennek a többletnek a jelentőségét fokozza az a tény, hogy a visszatért terület magyar vidékeinek népesedési fölénye, kivált kedvezőbb halandósága révén, kétségtelennek látszik. Csík vármegyének az 1937,-i rumániai adatok szerint a megpróbáltatások zord idején is 11*5% volt a születési többlete. Ennél nagyobb arányt trianoni Magyarország egész területének csak északkeleti csücskében láthattunk s bízvást remélhetjük, hogy az egyke-okozta sorvadást a székely vármegyék friss életereje ellensúlyozni fogja. Miután az eddigiekben — ha vázlatosan is — a gazdasági élet főtényezőjét és célját alkotó népességről igyekeztünk áttekintést adni, vizsgáljuk a második bécsi döntéssel visszatért terület gazdasági jelentőségét. A gazdálkodásunk alapját alkotó őstermelés területét a visszacsatolás több mint 7 millió kat. holddal gyarapította. A művelési ágak szerint való részletezést a következő táblázat mutatja: 1939-es Magyarország keleti és erdélyi terület kat. hold % kat. hold % szántó 11,326.025 55*5 2,324.813 31-0 kert 266.951 1'3 116.549 1-6 rét 1,599.559 7'9 1,080.405 14 4 szőlő 379.297 1'9 27.002 0*4 legelő 2,124.339 10-4 939.138 12*5 erdő 3,396.791 167 2,734.760 365 nádas . .• 54.971 0"3 földadó alá nem eső terület . 1,226.040 6'

0 267.252 3'6 összesen: 20,373.973 100*0 7,489.919 100*0 Erdélyben — éghajlati és talajviszonyainak megfelelően — kevesebb a szántó és a szőlő, mint az 1939-es Magyarországon. Nagy nyereséget jelent azonban állattenyésztésünkre a kitűnő és bőhozamú rétterület több mint egymillió holdnyi gyarapodása és az ugyancsak jóminőségű, jelentős részében havasi jellegű legelők több mint 900.000 holddal való növekedése. Trianoni