Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Dánia

Angliával folytatott tárgyalások útján igyekezett a mezőgazdaságnak rendkívüli helyzetében segítségére sietni. A mezőgazdák nem érték be ezzel, hanem teljes kártalanítást, vagy a koronának a fontárfolyammal párhuzamos árfolyamcsökkentését követelték. Időközben egy dán küldöttség utazott Angliába, melynek sikerült áremelést elérnie a dán bacon és vaj részére, ami D.-nak mintegy heti 1 millió korona bevételi többletet jelentett és valószínűtlenné tette, hogy a mezőgazdasági tanács beváltsa a termelési sztrájkra vonatkozó fenyegetését. A háború kitörésekor D.-nak külföldön mintegy 70 millió koronás valutakövetelése volt, melynek helyére azonban néhány hónap alatt kb. 40 millió koronás tartozás lépett. Ennek oka részben az ország készleteinek biztosítására szükségessé vált nagyobbarányú vásárlásokban, részben pedig a kivitel és behozatal terén D. hátrányára megváltozott különböző egyéb körülményekben állott. A valutahiányhoz csakhamar a nyersanyag és szén beszerzésével kapcsolatos nehézségek járultak. A hajózás bizonytalansága és a számos hajóelsüllyedés a szükséges áruk beszerzését még jobban megnehezítette, úgyhogy D. mindennapi élete a háború folytán érezhetően nehezebbé vált. A törvényhozási alkotások közül legfontosabbak a polgári lakosság légi oltalmának megszervezéséről, a dán hajók háborús biztosításáról, a büntetőtörvénykönyv módosításáról, a mezőgazdák támogatására irányuló intézkedésekről, a véderőtörvény módosításáról, valamint az ingatlanok háborús biztosításáról szóló törvények. Külpolitikában: Áprilisban Hitler vezér és kancellár nagy beszéde után, a német birodalmi kormány érdeklődött a berlini dán követnél, vájjon hajlandó volna-e a dán, kormány a német kormánnyal megnemtámadási szerződést kötni. Mint ismeretes, hasonló kérdéssel fordult Németország a többi északi államok kormányaihoz is. A német érdeklődés a dán országgyűlés külügyi bizottságában beható vita tárgyát képezte. Tekintettel Norvégia és Svédország magatartására — melyeknek sajtója egy ily szerződés megkötése ellen nyilatkozott — a vélemények eltérők voltak. A négy északi állam külügyminiszterei máj. 9-én Stockholmban tanácskozásra ültek össze. E tanácskozáson egyöntetű állásfoglalás a német ajánlattal szemben nem történt; a végleges döntést az egyes kormányokra bízták. A külügyi bizottságban történt újabb tárgyalások után a dán kormány máj. 17-én közölte a német kormánnyal, hogy hajlandó megnemtámadási szerződés kötéséről tárgyalásokba bocsátkozni. Külpolitikai adattk. 4