Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Dánia

Angliával folytatott tárgyalások útján igyekezett a mező­gazdaságnak rendkívüli helyzetében segítségére sietni. A mezőgazdák nem érték be ezzel, hanem teljes kártalaní­tást, vagy a koronának a fontárfolyammal párhuzamos árfolyamcsökkentését követelték. Időközben egy dán kül­döttség utazott Angliába, melynek sikerült áremelést elérnie a dán bacon és vaj részére, ami D.-nak mintegy heti 1 millió korona bevételi többletet jelentett és valószínűtlenné tette, hogy a mezőgazdasági tanács beváltsa a termelési sztrájkra vonatkozó fenyegetését. A háború kitörésekor D.-nak külföldön mintegy 70 millió koronás valutakövetelése volt, melynek helyére azonban né­hány hónap alatt kb. 40 millió koronás tartozás lépett. Ennek oka részben az ország készleteinek biztosítására szükségessé vált nagyobbarányú vásárlásokban, részben pedig a kivitel és behozatal terén D. hátrányára megváltozott különböző egyéb körülményekben állott. A valutahiányhoz csakhamar a nyersanyag és szén be­szerzésével kapcsolatos nehézségek járultak. A hajózás bi­zonytalansága és a számos hajóelsüllyedés a szükséges áruk beszerzését még jobban megnehezítette, úgyhogy D. minden­napi élete a háború folytán érezhetően nehezebbé vált. A törvényhozási alkotások közül legfontosabbak a pol­gári lakosság légi oltalmának megszervezéséről, a dán hajók háborús biztosításáról, a büntetőtörvénykönyv módosításáról, a mezőgazdák támogatására irányuló intézkedésekről, a véd­erőtörvény módosításáról, valamint az ingatlanok háborús biz­tosításáról szóló törvények. Külpolitikában: Áprilisban Hitler vezér és kancellár nagy beszéde után, a német birodalmi kormány érdeklődött a berlini dán követnél, vájjon hajlandó volna-e a dán, kormány a német kormánnyal megnemtámadási szerződést kötni. Mint ismeretes, hasonló kérdéssel fordult Németország a többi északi államok kormányaihoz is. A német érdeklődés a dán országgyűlés külügyi bizott­ságában beható vita tárgyát képezte. Tekintettel Norvégia és Svédország magatartására — melyeknek sajtója egy ily szerződés megkötése ellen nyilatkozott — a vélemények el­térők voltak. A négy északi állam külügyminiszterei máj. 9-én Stockholmban tanácskozásra ültek össze. E tanácskozáson egyöntetű állásfoglalás a német ajánlattal szemben nem tör­tént; a végleges döntést az egyes kormányokra bízták. A külügyi bizottságban történt újabb tárgyalások után a dán kormány máj. 17-én közölte a német kormánnyal, hogy hajlandó megnemtámadási szerződés kötéséről tárgya­lásokba bocsátkozni. Külpolitikai adattk. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom