Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Dánia

A dán-német tárgyalások alapján a megnemtámadási szerződés a két ország között máj. 31-én létre is jött. A szerződés két cikkből és egy jegyzőkönyvből áll. Az utóbbi leszögezi, hogy a semlegességgel összeegyeztethető, ha Dánia egy harmadik hatalommal, mely Németországgal hadban áll, fenntartja kereskedelmi kapcsolatait. A dán-német megnemtámadási szerződést az alsóház a három kommunista képviselő kivételével egyhangúan, a felsőház pedig teljesen egyhangúan fogadta el. A szerződés a megerősítési okiratok kicserélése után júl. 24-én érvénybe lépett. Aug. 28-án, amikor a nemzetközi helyzet már kritikussá vált, a német kormány biztosította D.-t, hogy nincs szándékában az ország semlegességét megsérteni, feltéve, hogy D. szigorúan semleges marad. Aug. 30-án az angol kormány a maga részéről ugyancsak biztosította D.-t, hogy addig, amíg Németország tiszteletben tartja D. semlegességét, ezt a maga részéről is tiszteletben fogja tartani. A német-dán viszonyt a dániai német kisebbség sorsából kifolyólag semmiféle incidens sem zavarta meg. A dán kormány január hóban törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé a sönderjyllandi népiskolákról szóló 1923. évi, valamint az azok feletti felügyeletet szabályozó 1933. évi törvények módosításáról. A parlament a javaslatot elfogadta és ezáltal a sönderjyllandi német kisebbség teljes kulturális autonómiát nyert. A német kisebbségnek a háború kitörése utáni lojalitási nyilatkozata a dán közvéleményre igen jó benyomást tett. A lengyel-német háború kitörésekor a dán kormány kijelentette, hogy a teljes semlegesség politikáját követi és e célból alkalmazni fogja azokat a semlegességi szabályokat, melyeket 1938. máj. 27-én a többi északi államokkal esryütt tett nyilatkozata tartalmaz. Semlegességi nyilatkozatát Dánia szept. 3-án a német-angol és a német-francia háborúra vonatkozólag megismételte. A háború kitörését követő első időben a hadviselő felek repülőgépei a dán területet többször átrepülték, ami ellen a dán kormány úgy Londonban, mint Berlinben tiltakozott. Szept. 4-én egy angol repülőgép tévedésből bombákat dobott Esbjerg dán városra. Az incidens felett az angol kormány sajnálkozását fejezte ki és hajlandónak nyilatkozott a kár megtérítésére. Az angol-német háború kitörése után D. aknákkal elzárta a Kopenhága közelében levő belső területi vizeket és aknamezőket helyezett el a Kis- és Nagy-Belt-szorosoknak Keletitengeri (déli) kijáratánál.