Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Bulgária

tét végül a szobranje feloszlatásához vezetett. Ugyancsak a parlament ellenállása késztette távozásra már korábban Ga­nev közmunkaügyi min.-t. Különösen viharos volt a húsvét utáni időszak, amikor az ellenzék kivonulással tüntetett. A szobranje már ápr. 29-én megkezdte nyári szünetét és többet már nem is ült össze. A kormány és ellenzék közötti ellentétek az év folya­mán több ízben kiütköztek. Az év elején a régi politikai pártok vezetői memorandumot nyújtottak be a királyhoz, amelyben a kormány választási presszió ját, parlamenti önkényét kárhoztatták és rámutattak a régi politikai vezé­rek kikapcsolásával járó veszélyekre. Ugyanezek február­ban sikertelen akciót folytattak a politikai foglyok kiszaba­dítása érdekében. Március folyamán a kormány eljárást indított Czankov volt pártjának több tagja ellen és inter­nálásokat foganatosított. Ebben az időben alakultak a „Horde Bulgare" és „Ratnitzi" nevű szervezetek. Utóbbi nemzeti szocialista irányú alakulat, mely a nyár és ősz folyamán Plovdivban és Szófiában antiszemita tüntetéseket rendezett. A rendőrség ezeket az organizációkat feloszlatta. A nyár folyamán Mosanov házelnök franciaországi és angliai útja vert fel belpolitikai hullámokat. A kormány júl. 27-én kommünikével vetett véget a min.-elnök berlini útjával egybeeső utazás kapósán megindult kombinációk­nak. A kommüniké megállapításait Mosanov és hívei bántó­nak találták. Ilyen előzmények után a közvélemény érdeklődéssel várta a parlament őszi ülésszakát, de a kormány pár nappal korábban lemondott és a király a parlamentet is feloszlatta. A választási hadjárat igen élénk volt, különösen a kommunisták igyekeztek kihasználni az országszerte erő­södő oroszbarát hangulatot. A kormány a régi ellenzéki politikusokkal és az ellenzéki szervezkedésekkel szemben erélyesen lépett fel és sűrűn vette igénybe a rendelkezésére álló hatalmi eszközöket. A választások első szakaszának eredményei (23 :4) erős kormánypárti többségre engedtek következtetni. Októberben a király széleskörű amnesztiát adott, ami főleg makedón körökben keltett megelégedést. Az európai háború kitörése az év őszén számos gazda­sági intézkedésre késztette a kormányt. A hadsereg felszere­lésének menete meggyorsult. A törvényhozási alkotások közül megemlítendők a kato­nai célú rekvirálás! jog biztosításáról, az adóamnesztiáról és a külföldi diplomák nosztrifikálásáról szóló törvények.

Next

/
Oldalképek
Tartalom