Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Bulgária

Külpolitikában: B. ebben az évben is változatlanul, de talán több élénkséggel folytatta a békeszerződések igazságtalanságai jóvátételére irányuló óvatos politikáját. Azt remélte volt, hogy a bolgár-jugoszláv barátsági szerződés révén ki fog emelkedni szomszédaival szembeni izoláltságából, de a Balkán-entente állásfoglalásai éppen olyan elutasítóak voltak a bolgár igényekkel szemben, mint az előző években, legfeljebb Románia rovására voltak szomszédai hajlandók némi megértést mutatni a bolgár törekvések iránt. A nemzetközi események határozottan a bolgár kormány malmára hajtották a vizet. A bolgár törekvések szempontjából egész különös jelentőséggel bírt a német-orosz viszony rendeződése és a bolgár közvélemény a revíziós jelszavakkal küzdelembe induló Német Birodalom és a Bulgária iránt oly sok megértést tanúsító Szovjet-Oroszország közeledéséből azt a meggyőződést merítette, hogy törekvései előbbutóbb békés úton megvalósíthatók lesznek. A kormány az európai konfliktussal szemben egyébként szigorú semlegességre törekedett és ezt szept. 16-án hivatalosan is kinyilatkoztatta. A bulgár-jugoszláv barátság manifesztációi ebben az évben sem maradtak el. A min.-elnök expozéjában meleg szavakat mondott a két ország viszonyáról, majd februárban a jugoszláv külügymin. meleghangú üdvözletét kapta. A két külügymin. júl. 10-én Bledben találkozott. E megnyilvánulások dacára a bolgár közvéleményben olyan hangulat volt észlelhető, mintha az a két ország barátságától több konkrét tartalmat várt volna. A bolgár kormány az 1925. évi barátsági szerződés szellemében továbbra is súlyt helyezett a bolgár-török viszony ápolására. A török külügymin. a bukaresti Balkánentente konferenciára menet átutazott Szófián és értekezett a min.-elnökkel. Meghívásához képest Kioszeivanov márc. 15-én Ankarába utazott. Ebből és a török sajtónak a bolgár törekvések iránti megértő hangjából a közvélemény arra következtetett, hogy B. török közvetítésre számíthat román és görög relációban. Ennek elmaradása vagy sikertelensége csalódást keltett és a török hadgyakorlatok, valamint egy határincidens hatása alatt a viszony megromlott a két ország között. Kissé enyhült a helyzet novemberben, amikor a két kormány angol közvetítésre részleges csapatvisszavonásokat eszközölt a határ mentén. A bolgár-román viszonyt továbbra is a dobrudzsai kérdés determinálta. A kormány ebben az évben engedett először utat a revizionista propagandának. Emellett a min.elnök kijelentette a parlamentben, hogy Romániával szemben ben is lehetséges volna a tradicionális barátság visszaállí-