Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Lengyelország

Szenátus: Tagjainak száma 96, akiknek kétharmadát a szenátorválasztó joggal bíró polgárok által kijelölt elektorokból álló vajdasági gyűléseken választják, egyharmadát pedig az államfő nevezi ki. Választások 1938 novemberében. A szenátus marsallja: Boguslaw Miedzinski. Képviselőház (Szejm): 208 tagja van, akiket az önkormányzatok, érdekeltségek és kamarák delegátusaiból összetett kerületi jelölőgyűléseken választott jelöltek közül választanak a szavazó polgárok (négy jelöltből két képviselő). Tagjai között 19 ukrán, 5 zsidó és 1 orosz nemzetiségű képviselő van. Választások 1938. nov. 6-án. A szejm marsallja: Prof. Wacíaw Makowski. Változások az év folyamán: Kormányban: nem voltak. Parlamentben: nem voltak. Fontosabb események az év folyamán: Belpolitikában: A lengyel belpolitikai élet az állandó külpolitikai feszültségek mindent háttérbe szorító izgalmainak hatása alatt és azokhoz viszonyítva a nyugalom képét mutatta. A tavasz folyamán belpolitikai körökben igen nagy feltűnést keltettek azok a kihallgatások, melyeken a köztársaság elnöke a politikai életből kirekesztett ellenzék több vezető egyéniségét fogadta. A kihallgatásokat összefüggésbe hozták a kormánypárti köröknek azzal a mindjobban hangoztatott kívánságával, hogy a Lengyelország határain tornyosuló veszélyek ellen a belső erők teljes összefogásával kell védekezni. E szándék megvalósításának lehetőségét alátámasztotta az a körülmény, hogy Csehország teljes összeomlása következtében azok az ellenzéki vezérek, akik még Pilsudski marsall életében az 1926. és 1927. években elhagyták az országot, egymásután jelentették be, hogy vissza szeretnének térni hazájukba. E bejelentések ereclményeképen március utolsó napjaiban a parasztvezér Witos, egy másik néppárti politikus, Kiérni, valamint Baginski szocialista vezér visszatértek L.-ba, amikor is rövid néhány napos őrizetbevétel után féléves „üdülési szabadságot" kaptak a fogságból. Ezzel a megoldással sikerült áthidalni az emigránsok visszatérésének eddigi legfőbb akadályát, mely szerint az annakidején Pilsudskival szembeszállott ellenzéki vezérek nem bújhatnak ki a megérdemelt büntetés alól. A köztársasági elnök által március végén elnapolt parlament ápr. 27-én újból megkezdte működését. Tárgysorozatán a választójog reformjának kérdése szerepelt. Külpolitikai adatok. 7