Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Lengyelország

Április hó folyamán befejeződtek azok a számlálási munkálatok, melyek az elmúlt hónapokban lezajlott községi választások eredményét voltak hivatva véglegesen megállapítani. E szerint a Nemzeti Egység Tábora csupán 17'8% szavazatot gyűjtött össze. A kormányt támogató pártok azonban 28'5% szavazatot, a politikamentes pártok listái pedig 10-7% szavazatot kaptak. A kormány melletti politika hívének tehát a választópolgárok 57%-a tekinthető. Slawek ezredes, Lengyelország egyik legerélyesebb politikai vezéralakja, április elején öngyilkosságot követett el. Az ukrán kisebbség pártja, az „Undo" kebelében hosszú időn keresztül éles ellentétek dúltak. Az „Undo" febr. 7-én Lembergben kommünikét adott ki, mely a párton belüli súrlódások kiküszöböléséről és az egység helyreállításáról adott hírt. Az „Undo" élén álló és az ukrán képviselők Sejmcsoportjának vezetését is ellátó Mudrij képviselő, aki egyben vicemarsallja is a szejmnek, a pártbéke kedvéért bekapcsolta a párt vezetésébe dr. Lewickij Dimitri, a „Dilo" lap körül csoportosult ellenzék vezérét és így a községi választásokhoz megalakította az egységes ukrán frontot. Az egyesült ukrán pártokon most már csupán a nemzeti szocialista tendenciájú úgynevezett Palijew-csoport maradt kívül. A lengyel parlamentben a költségvetési tárgyalások során mozgalmas ukrán vita fejlődött ki. Lysiak ukrán képviselő ugyanis kijelentette, hogy a katasztrófával fenyegető helyzet egyedüli megoldása a területi autonómia lenne. A támadásokra adott lengyel válaszok azt fejtegették, hogy Lengyelország egyetért a független ukrán nemzeti állam megalakításának tervével, de ez csupán az ukránok által lakott szovjet-orosz területeket foglalhatja magában. KeletLengyelország ukránlakta vidékei szóba sem jöhetnek. A lengyel-ukrán vita nem sokáig maradt a parlamentre korlátozva. Júl. 31-én Kelet-Galíciában (Lwów és Przemysl) a lengyel közbiztonsági hatóságok tömeges letartóztatásokat eszközöltek egy újonnan felfedezett ukrán organizáció tagjai között, amely állítólag meglehetősen kiterjedt volt és az ukrán függetlenségi célokat forradalmi eszközökkel igyekezett megvalósítani, egy külső hatalom támogatásával. Külpolitikában: Az a tettekben nyilvánuló szoros együttműködés, mely L. és Németország között 1938. év őszén a cseh-szlovák kérdés megoldásában fennállott, igen hamar észrevehetően lazulni kezdett. Az első elkedvetlenedést L.-ban már magával a müncheni értekezlettel kapcsolatos egyes tények váltották ki, amikor is a cseh kérdés megoldását kizárólag a négy európai vezető nagyhatalom kezébe tették le, s abból L.-ot, mely pedig nagyhatalmi állá-