Külpolitikai adatok az 1938. évről (Budapest, 1939)

Bulgária

ki. Októberben Lord Chatfield tengernagyot küldték ki egy bizottság élén annak tanulmányozására, miként volna I. belső védelmi szervezete saját erőforrásaiból a legeredményesebben fejleszthető. BULGÁRIA. Királyság. Területe: 193.146 km'

2. Lakossága (1936-ban): 6 254.000. A Névszövetségnek tagja. — 1918. szept. 27-én Sztambulijszki köztársaságot kiált ki és Szófia ellen vonul. Leverik. 29-én B. fegyverszünetet köt. Ferdinánd cár okt. 3-án lemond. A neuilly-i békében (1919. nov. 27.) B. Romániának a Dobrudzsát, Görögországnak Nyugat-T rákiát, Jugoszláviának két ha tár sávot és Strumicát engedi tít. Parasztdiktatúra Sztambulijszki vezetésével, kit az 1923 jún. 9-i államcsínyben megölnek. 1925. okt. 20-án Petricsnél a görög hadsereg bolgár területet száll meg, de a Népszövetség közbelépésére visszavonul. Államfő: III. Boris, a bolgárok cárja (Szász-Koburg-GothaKohárv-család). Trónralépett 1918. okt. 3-án. Kormány: Min.-elnök és külügy: Belügy: Pénzügy: Hadügy: Földmívelés: Kereskedelem: Közmunka: Vasútügy: Közoktatás: Igazság: január végétől Georgi Ki őszei van ov Nikola Nikolaev Kiril Gunev Teodosi Daszkalov Bankó Bankoff Stojan Nikiforov Spasa Ganev Mikhail Jovov Georgi Ivan Manev Ilia Kozsuharov nov. 17-től Georgi Kioszeivanov Nikola Nedev Dobri Bozsilov Teodosi Daszkalov Ivan Bagrjanov Hia Kozsuharov Spasa Ganev Vladimir Avramov Bogdán Filov Nikota Jotov Parlament (Szobranje): Egykamarás rendszer. Választások márc. 6—27-én. A pártszervezkedés tiltva lévén, parlamenti pártok nincsenek. A parlament máj. 22-i megnyitásakor a 160 képviselő közül 101 kormánytámogatónak, 59 pedig többé-kevésbbé ellenzékinek bizonyult. Elnök: Hojcso Mosanov. Változások az év folyamán: Alkotmányban: Az 1937. évi választójogi törvény végrehajtásával megszűnt a diktatúra és az ország visszatért a p a rl am en t á ri s korm á ny zá sra.