Külpolitikai adatok az 1938. évről (Budapest, 1939)

Bulgária

Kormányban: Jan. 25-én és 29-én Krasznovszki belügy-, Lukov hadügy-, Berov kereskedelemügyi és Ognianov igazságiigymin.-ek lemondottak, ami kormány-rekonstrukciót tett szükségessé. Az így átalakult kabinetnek nem lévén kapcsolata a képviselőházzal, november hóban Kioszeivanov új kormányt alakított. Fontosabb események az év folyamán: Belpolitikában: Az év legfontosabb belpolitikai eseménye a parlamentáris kormányzásra való visszatérés volt. A máj. 22-én összeült parlament törvényerőre emelte a diktatúra alatt kiadott kormányrendeleteket. Okt. 10-én Peef vezérkari főnököt egy macedón származású személy agyonlőtte. A nagy feltűnést keltett gyilkosság egyéni cselekedetnek és nem politikai merényletnek bizonyult. Az ország nagy többsége támogatja a kormány politikáját, ellenzéki megmozdulások főleg nacionalista részről észlelhetők. Ezek közé számítanak a neuilly-i békeszerződés évfordulóján a nagyobb városokban rendezett revíziós tüntetések, melyek Dobrudzsa visszacsatolását követelvén, elsősorban Románia ellen irányultak. A rendőrség a tüntetéseknek erélyesen véget vetett. Az év folyamán megjelent törvényerejű rendeletek és törvények közül megemlítendők: a katonai bíráskodásról, az egyesületek ellenőrzéséről, a sajtó ideiglenes ellenőrzéséről, a közmunkák igazgatóságának megszervezéséről és a muzulmán egyházi bíróságok hatáskörének megállapításáról szóló rendelkezések. Ugyancsak törvényhozási jóváhagyásban részesültek a hadügyi és közmunkaügyi tárcák, valamint a vasűtigazgatóság által felvett több milliárdot kitevő kölcsönök. Külpolitikában: B. folytatta óvatos külpolitikáját s ahhoz híven egyrészt ápolta a Jugoszláviával kötött barátsági szerződés által létesített jóviszonyt, másrészt igyekezett többi szomszédaival a korrekt viszonyt fenntartani. B. szomszédaihoz való viszonyának alakulásában fontos dátumot jelent júl. 31, amikor a szaloniki egyezményben a Balkán-entente államok a fegyveres erőszak alkalmazásáról való kölcsönös lemondás fejében elismerték B. fegyverkezési egyenjogúságát. B. azonban ezen túl nem közeledett a Balkán-entente-hoz és hangoztatta, hogy azok az okok, melyek a belépéstől visszatartják, változatlanul fennállanak. Bolgár-jugoszláv viszonylatban a közhangulat javulást mutatott. Okt. 31-én Kioszeivanov min.-elnök Nisnabanjában találkozott Sztojadinovics jugoszláv min.-elnökkel. Az ezzel