Külpolitikai adatok az 1938. évről (Budapest, 1939)

Svájc

Parlament (Bundesversammlung): Kétkamarás rendszer. Rendi Tanács (Stánderat): 44 tagját a kantonok választják, alkotmányuk szerint 1—4 évre, kantononkint kettőt, félkantononkin t egyet. Utolsó választások 1935. okt. 27. Elnöke: Bemard de Weck, dec. 5. óta Ernst Löpfe-Benz. Pártok: Katolikus-konzervatív 18 Radikális demokrata 15 Kisgazda, ipari és polgári párt 3 Szociáldemokrata 3 Liberális demokrata 2 Pártonkívüli 3 Nemzeti Tanács (Nationalrat): Választások 1935. okt. 27-én, 4 évre. Elnöke: dr. Fritz Hauser, dec. 5. óta dr. Henri Vallotton. Pártok: Szociáldemokrata 50 Radikális demokrata 48 Katolikus konzervatív 42 Kisgazda, ipari és polgári párt 21 Liberális demokrata 7 Szabad és demokrata 7 Független 7 Pártonkívüli 5 187 Változások az év folvamán: > Kormányban: Az 1939. évre szövetségi elnökké dec. 15-én dr. Philipp Ettert, a szövetségi tanács alelnökévé dr. Marcel Pilet-Golaz-t választották meg. Dr. Albert Meyer dec. 5-én lemondott szövetségi tanácsosi állásáról, utódjává dec. 15-én Ernst Wetter választatott, aki 1939. február elején veszi át hivatalát. Parlamentben: Lényeges változás nem volt. Fontosabb események az év folyamán: Belpolitikában: A svájci nemzeti öntudat az év folyamán nagy mértékben megerősödött és a katonai, szellemi, gazdasági felfegyverkezés erős impulzust nyert. A határvédelem kiépítése tovább folyt, a katonai kiképzés idejét meghosszabbították, a felfegyverkezésre a munka teremtési hitelből kereken 200 millió frankot fordítottak. Márciusban megszületett a „szellemi honvédelem" jelszava, amely a svájci hagyományok és nemzeti gondolat védelmére irányul. Ezt gyakorlati intézkedések követték a külföld által inspirált jobb- és baloldali radikális propaganda ellen, amelyek folyamán pártokat és lapokat is betiltottak. December elején pedig a szövetségi kormány államvédelmi határozatot hozott.