Külpolitikai adatok az 1938. évről (Budapest, 1939)

Svájc

Az idegen, különösen a nemzeti-szociálista eszmekörök elleni küzdelem a német kantonokban népfront-velleitásokat is eredményezett, amelyek azonban a szocialista kormányzást gyakorlatból ismerő francia kantonokban nem nagy visszhangra találtak. A francia kantonok a szocialista elvektől a federalista hagyományokat is féltik. A fontosabb törvények közül népszavazás útján jóváhagyatott: a ráthoromán nyelv negyedik országos nyelvként való elismerése, az 1941. végén életbelépő szövetségi büntetőtörvénykönyv, a szövetségtanács tervezete az államháztartás rendezésére. Egyéb törvények: a katonai büntetőtörvénykönyv módosítása, az országnak életbevágóan fontos javakkal való biztosításának ellátása. Ezenkívül számos katonai és gazdasági vonatkozású rendelet látott napvilágot. Külpolitikában: Céltudatos és kitartó diplomáciai munka árán, amelyet az egész svájci közvélemény egységesen támogatott, a Nemzetek Szövetsége Tanácsa máj. 14-én elismerte S. teljes semlegességét, felmentve őt a szankciós kötelezettségek jövőbeni alkalmazásától. Jún. 21-én a német és olasz kormányok jegyzékben tudomásul vették és a maguk részéről is elismerték S. teljes semlegességének visszaállítását. Az „Anschluss" és a cseh kérdés megoldása bizonyos aggodalmat váltott ki a svájci közvéleményben, de végeredményben a nemzeti érzés megerősítésére vezetett. A semlegesség fogalmának értelmezése körül többször folyt vita a német és a svájci sajtó között. S. felfogása szerint a semlegesség a kormányt kötelezi, míg a szabad sajtó bírálati joga, külföldi vonatkozásban, ha nem fajul uszításig, megmarad. Német felfogás szerint a semlegesség a sajtóra is vonatkozik. Az incidenseket a svájci kormány konciliánsan kezelte. Olasz vonatkozásban a helyzet hasonló. A francia-svájci viszony szívélyes, a svájci-angol és a svájci-amerikai viszony kitűnő és élénk gazdasági kapcsolatokkal jár együtt. Szerződések: S. életbeléptette az 1933. évi római nemzetközi fuvarozási egyezményeket, azonkívül a Németországgal, Jugoszláviával, Lengyelországgal, Ausztráliával, Új-Zeelanddal, Törökországgal kötött gazdasági természetű egyezményeket. Magyar vonatkozásban: A svájci-magyar viszony változatlanul barátságos, ami kulturális és gazdasági téren is kifejezésre jutott. S. életbeléptette az év folyamán Magyarországgal kötött három keresk. egyezményt és búzaszerződést. A Magyarországon is akkreditált bécsi svájci követ az „Anschluss" után Budapestre tette át székhelyét. Magyar követség: Bern, Bundesplatz 2. Vélics László rendk. köv. és megh. min., követ.