Külpolitikai adatok az 1936. évről (Budapest, 1937)

Szocialista Tanácsköztársaságok Szövetsége

vett párttagok megfelelő és alapos kiképzése érdekében több intézmény létesült. A pártnak, mint egyedüli legális pártnak állását az új alkotmány is biztosítja. Fontosabb események az év folyamán: Belpolitikában : A belpolitikai élet Sztalinnak »könnyebb az élet és vígabb lett« jelszava alapján indult. A Központi Végrehajtó Bizottság jan.-i ülésén a kormány 23%-kal felemelt költségvetést mutatott be és átsikolva a több mint 8 milliárd rubellel felemelt katonai kiadásokon, kijelentette, hogy a fősúlyt az élelmezési és könnyűipar fejlesztésére fekteti, hogy a nép élet standardját emelje. Egyben árleszállítást és béremelést is ígért. Máj.-ban új családi törvényjavaslatot bocsátottak diskusszió végett a közvélemény elé, mellyel a válást megnehezítik, a magzatelhajtást betiltják és a sokgyermekes családoknak prémiumot biztosítanak. Ez életbe is lépett. A 4 milliárdos belső kényszerkölcsön a kiszámítottnál nagyobb eredményt hozott. A rubelt stabilizálták. Ápr.-ban az államrendőrség felfedezett egy ellenzéki mozgalmat, melynek magja állítólag a Zinovjev-—Kamenev-féle régi ellenzéki csoport szövetsége az orosz trockijistákkal volt. Hosszabb vizsgálat után, melynek során kiderült, hogy a mozgalom országos jellegű, a vezetőket (Zinovjev, Kamenev és 14 társuk) azzal a váddal, hogy Sztálin és környezete életére törtek, halálra ítélték és aug. 24-én kivégezték. A pert számos letartóztatás követte, annál is inkább, mivel a Sztahanov-inozgalom kedvezőtlen eredményét is a trockijizmusnak tulajdonították. A kivégzéseket és represszáliákat nem tudta sem a párt, sem a zsidóság, sem a külföldi intervenció megakadályozni. A nagy perben kompromittált vagy egyébként gyenge vagy kegyvesztett népbiztosokat és egyéb magas hivatalnokokat menesztették. A fontos belügyi tárca is gazdát cserélt. Az őszi rendkívüli Szovjetkongresszus nov. 2d-—dec. 5-ig tárgyalta és elfogadta az új ú. n. Sztalin-féle alkotmányt. Külpolitikában : A Sz.-t az év elején Távol-Keleten a japánok mozgolódásai, Európában a németek rohamos fegyverkezése, valamint Páris és London rezervált magatartása nyugtalanították. Európában a Sz. figyelmét főleg Németország kötötte le. E kontinens országait a sz.-sajtó két csoportban állóknak tekintette, aszerint, hogy Németországgal baráti kapcsolatokat tartanak fenn vagy pedig vele szemben valami formában felhasználhatóknak látszanak. Olaszország és a Sz. viszonylatában a szankciók tárgyában mutatott sz. intranzigencia következtében és dacára annak, hogy Moszkvában e kérdést el akarták választani az Olaszországhoz való viszonytól, a hangulat kiélesedett.