Külpolitikai adatok az 1936. évről (Budapest, 1937)

Szocialista Tanácsköztársaságok Szövetsége

Lengyelország és Finnország az egész év folyamán hol élesebb, hol enyhébb támadásoknak voltak kitéve Németországhoz való viszonyuk miatt. A balti államok vezérkari főnökei ápr.-ban Moszkvában j ártak. Franciaország, míg Laval volt a kormány élén, nem ratifikálta a kölcsönös segélynyújtási paktumot, amiért erős kritikának volt kitéve a sz.-sajtóban. A Sarraut-kormány végre a parlament elé vitte a paktumot és ezzel felidézte a locarnói szerződés felmondását és annak összes következményeit, mindazonáltal nem volt hajlandó drasztikus eszközöket alkalmazni a németekkel szemben, ami már Sarraut, de még inkább Blum és Delbos idejében sok keserű szemrehányásra s lekicsinylő gúnyolódásra adott okot a sz. sajtó részéről. Ugy a német, mint a spanyol intervenciós kérdésben kiviláglott a sz.-sajtó előtt, hogy Páris elsősorban Londonra, és nem Moszkvára, támaszkodva akarja nemzetközi viszonyait rendezni és a németekkel is modus vivendit keresni. A moszkvai szovjet képviselői szept.-ben Párisban tettek látogatást. Az őszi sz. hadgyakorlatokon francia katonai delegáció volt jelen. Angliát sok szemrehányás, sőt fenyegetés érte a Sz. sajtójában, mikor nyilvánvaló lett, hogy sem az európai kontinensen, sem a Távol-Keleten nem akarja belevonni a Sz.-t, mint aktív faktort, a nagy kérdések rendezésébe. A Dardanellák kérdésében elért pozitív angol támogatást (sz. hadihajók átkelése) a sajtó mindazonáltal megelégedéssel regisztrálta. Csehszlovákiával a baráti viszony fejlesztése tovább folyt. Az egész év folyamán állandóan jártak ide-oda delegációk barátság ápolása céljából. Némi bizonytalanság csak a belga deklaráció után volt érezhető, mikor is Moszkva határozott nyilatkozatot kívánt a sz.-barátság mellett, amit Hodza és Krofta meg is adott. A sz.-hadsereg delegációja aug.-ban Prágában tett látogatást. Szept.-ben a hadgyakorlatokra a Sz.-ba jött egy csehszlovák katonai bizottság, okt.-ban pedig csehszlovák repülők tettek a Sz.-ban látogatást. Románia viszonya a Sz.-hoz sok kombinációra adott okot és alkalmat, míg Titulescu állott a román külügyek élén. A világsajtó készülő román-sz. szerződésekről adott híreket. A török—sz. barátságot az év folyamán a Dardanellakérdés, amelyben a törökök a kérdés kedvező elintézése céljából az angolok barátságát keresték, próbára tette. Miután azonban a kérdés Montreux-ban úgy a törökökre, mint a Sz.-ra nézve kedvező rendezést nyert, a régi barátság ismét helyreállt. Az európai külpolitikai események közül még a spanyol kérdés kötötte le a Sz. figyelmét. Ez a kommunizmus és fascizmus viszályává vált, melyben a Sz. által képviselt és támogatott Komintern került szembe a német és olasz fascizmussal, és a londoni non-intervenciós bizottság előtt éles összecsapásokra