Külpolitikai adatok az 1935. évről (Budapest, 1936)
Argentína
AUSZTRIA. Szövetségi állam (Bundesstaat). Területe: 83.837 km 2. Lakossága (1934-ben): 6,759.062. A Népszövetségnek tagja. — 1918 nov. 12-én megalakul a Német-Osztrák Köztársaság, a Német Birodalomhoz való csatlakozás kimondása mellett. E névről, valamint a csatlakozásról A. a részére óriási területveszteséget hozó st.-germaini békeszerződésben (1919 szept. 10.) lemond. Az 1919 okt. 1-i alkotmány szerint A. szövetséges köztársasággá alakul át. Kari Seitz első elnököt (1919 márc. 15.—1920 dec. 9.), Michael Hainisch követi (1920 dec. 9.—1928 dec. 5.). Az 1920 okt. 10-i népszavazás Dél- Karintiát A.-nak, az 1921 okt. 13-i velencei egyezmény értelmében rendezett dec. 14—16-i népszavazás Sopront Magyarországnak juttatja vissza. 1925 júl. 30-án és 1929 dec. 7-én alkotmánymódosítások. Az 19 34 ápr. 30-i új alkotmány szerint a ^köztársaság^ megjelölés elmarad. Államfő: Wilhelm Miklas szövetségi elnök. Megválasztva 1928 dec. 5-én, 4 évre, 1931 okt. 9-én újból 4 évre. Elnöksége meghosszabbítva addig, amíg az új alkotmány szerint választandó elnök hivatali esküjét leteszi. Kormány: Polgári kormány. Kancellár, hadügy, közoktatás : Kurt Schuschnigg (1934 júl. 30. óta) Alkancellár : Ernst Rüdiger Starhemberg Külügy: Egon Berger-Waldenegg Belügy: Eduárd Baar-Baarenfels Pénzügy : Ludwig Draxler Igazságügy : Róbert Winterstein Földmívelés : Ludwig Stróbl Kereskedelem : Fritz Stockinger Népjólét : Josef Dobretsberger Tárcanélküli: Kari Buresch Parlament: Az új alkotmány kétkamarás, rendi alapon nyugvó törvényhozást létesít. A szövetségi gyűlést (Bundesversammlung) alkotják : az államtanács, kultúrtanács, gazdasági tanács és a tartományi tanács. E tanácsok törvényelőkészítési joggal bírnak, de törvényjavaslatok benyújtására csak a kormány jogosult. Az államtanács tagjait a kormány nevezi ki, a kultúrtanács és gazdasági tanács tagjait a rendi szervezetek választják, a tartományi tanács a tartományok kiküldötteiből áll. A szövetségi gyűlés plénuma választ új elnököt és dönt hadüzenetek stb. tárgyában. A »Bundestagé 59 tagját a fenti tanácsok választják. A benyújtott és letárgyalt törvényjavaslatok elfogadása vagy elvetése felett dönt. Az új alkotmányra való átmenet
