Külpolitikai adatok az 1935. évről (Budapest, 1936)

Argentína

idején a kormány rendeletekkel kormányozott. Az államtanácson kívül kivételesen elsőízben a kultúrés gazdasági tanácsok tagjait is az elnök nevezte ki. A Bundesversammlung, valamint a Bundestag az év folyamán többízben ülésezett, a rendi szervezetek megalakulása azonban az év végéig nem nyert befejezést és ennélfogva a törvényhozó szervek továbbra is az 1934-ben kinevezett tagokból állanak. Az alkotmányban előírt választásokra nem került sor. Változások az év folyamán: Kormányban : Okt. 17-én részleges kormányrekonstrukció volt. Neustadter-Stürmer és Reiter min.-ek kiválnak a kormányból, Buresch tárcát cserél, az igazságügyi tárca élére pedig, amelyet eddig a kancellár vezetett, Winterstein kerül. A kormányrekonstrukciónak leginkább személyi okai voltak. Parlamentben : Változás nem volt. Fontosabb események az év folyamán: Belpolitikában : Az új A.-ban az összes hazafias elemeket pártkülönbségre való tekintet nélkül a «Vaterlándische Front« hivatott egyesíteni. Az év folyamán a volt uralkodó pártoknak beolvasztása ezen szervezetbe kedvezően haladt. A fegyverkezés kérdésének Németország által történt felvetése A.-ban is fokozta a véderő fejlesztésére irányuló törekvést. A kormány törekedett a védőrségi alakulatokat a hadsereghez közelebb hozni és a hadsereget modernizálni. Számos o. község díszpolgárává választotta Ottó királyfit. A júl. 13-án kelt törvény a volt uralkodócsalád kiutasítását elrendelő törvényeket hatályon kívül helyezte és elrendelte az elkobzott Habsburg-vagyon visszaszolgáltatását. Az 1934-i nemz. szoc. puccsban részes Rintelen v. követet életfogytiglani, Steinhausl v. rendőrigazgatót hétévi börtönbüntetésre ítélték. Az ugyanazon évi szoc. dem. lázadást karácsonyi amnesztiával likvidálták. A gazdasági helyzet némi javulást mutat. Az idegenforgalom, dacára a német részről továbbra is fennálló 1000 márkás kiutazási illetéknek, kedvező eredményeket mutatott. Külpolitikában : Az év elején A. függetlenségének kérdése az európai politika homlokterében állott. A jan. 7-én Rómában Laval és Mussolini közt aláírt jegyzőkönyvben, majd az ápr.-i stresai határozatban A. függetlenségének és integritásának szükségét hangsúlyozták és felmerült a dunai államok konferenciájának gondolata a dunai kérdés rendezésének előkészítésére. A dunai paktummal összefüggésben a benemavatkozás, a megnemtámadás és kölcsönös segélynyújtás, továbbá a fegy-